László Ferenc (szerk.): Bartók-dolgozatok (Bukarest, 1974)
Demény János: "Medvetánc. A nem-zenéből értjük a zenét." Megjegyzések József Attila tanulmánytervezetének pontjaihoz
DEMÉNY JANOS „MEDVETÁNC" „A NEM-ZENÉBÖL ÉRTJÜK A ZENÉT" (Megjegyzések József Attila tanulmánytervezetének pontjaihoz.) József Attila tanulmányt készült írni Bartókról. 1936T>an vázolta fel dolgozatát, és a következő év végén tragikus körülmények között meghalt. Tanulmányának gondolatvilágát már senki sem fejtheti ki — helyette. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalában ne is foglalkozzék vele senki. Hérakleitosz nagy filozófiai munkájából törmeléknyi anyag maradt fenn, de ebből — az egyéb klasszikus szerzőknél található idézetekből —• mégis helyreállították az egész alkotást. Helyesebben: az egész alkotás légkörét. Kiderült, hogy az ókori bölcselet talán legfontosabb könyvéről van szó. Nem volt hiábavaló a kilátástalannak tetsző próbálkozás. József Attila tervezett tanulmányának vázlata 15 pontból áll. Tizenöt pont: tizenöt gondolat, fejezetcím. A tanulmány, ahogy József Attila megírta volna, örökre elveszett. A fejezetcímek segítségével azonban valamennyire megközelíthetjük lényegét, felidézhetjük légkörét. A következőkben pontonként tanulmányozzuk a vázlat szövegét. 1. Vita a zeneértőkkel. Gyulai-idézet. (25. 1.) Dr. Gyulai Elemér1 A zene hatása c. könyvének 25—26. oldalán találjuk meg azt a fejtegetést, amelyből József Attila egész tanulmánya kiindul (ha nem azon alapul egészében, vagy a tanulmány jelentős részében). „Az Országos Szociálpolitikai Intézet zenetörténeti szemináriumaiban évek óta azzal szoktuk megkezdeni a munkát, hogy egy órán keresztül rendszer nélkül, különböző korokból mutatunk be zeneműveket. Anélkül, hogy megmondanánk, kitől és milyen korból valók. Utána feltesszük a kérdést: kinek melyik tetszett közülük. Évek óta következetesen ugyanaz az eredmény. A zenei előképzettség nélküli ipari munkások Bartókot, Kodályt, Sztravinszkijt választják ki. A tisztviselők, hivatalnoklányok, akiknek legtöbbje éppen azért jelentkezik a szemináriumba, mert valamilyen hangszeren játszik és a zenét most már történelmi vonatkozásaiban is szeretné megismerni, viszont úgy1 Dr. Gyulai Elemér (1904—1945) zenepszichológus, az Országos Szociálpolitikai Intézet újpesti központja népművelő munkájának vezetője volt. Közönséglélektani tanulmányában beható vizsgálatait összegezte a „közvetett nevelés eszközei közé bevont zeneművészeti munka“ területén. Könyve az Országos Szociálpolitikai Intézet kiadásában jelent meg 1936-ban.