Méliusz József: A barátság kávéháza. Tegnap (Bukarest, 1988)
Kiadatlan háborús naplómból
Mihai Beniuc 177 álló társadalomtól való riadt menekülésben vagy ellene felkelő haragban jutott kifejezésre. Ebben az európai szintű, nagy lírai áramlatban Magyarország és Kelet-Európa más országainak költészetében „a magányos költő magatartása megtelt plebejus ízekkel, a művész egyszerre magányos egyén és népének vezetője is, egyszerre menekülő és társadalomalakító“. Másrészt — az avantgardizmus mellett, amely József Attilánál döntő szerepet játszik, de Beniucra nem hat —: „A XX. század lírikusainak, alkotó művészeinek egy másik törekvése: a kor felületes kultúrája, művészete ellenében visszatalálni a művelődés igazi forrásaihoz: az ősihez, az egyszerűhöz, a népihez. Ez az alapvető — indokaiban a kultúra iparosodott formáitól való csömörből származó — törekvés is más színezetű Magyarországon és más a szomszéd országokban: itt az ősi egyúttal a népit is jelenti, s a népi a falusi s városi szegényt, az elnyomottat, s a népihez fordulni, hangban és formában is — szembefordulást jelent a meglevő renddel.“ Szabolcsi Miklós itt Bartókot és Kodályt említi. A román kultúrában Bráncusi-ra és Enescura hivatkoznak. Ezzel be is zárul a kör, amelyben József Attila mint az Ady—Juhász Gyula, és a korai Beniuc — a maga Adyélményével — mint a Macedonski—Goga—Arghezi vonulat rokoni továbbvivője és meghaladója együvé tartoznak. A komparatisták a magyar és román szimbolizmus öszszevetésekor külön ányalást fedezhetnének fel Goga és Beniuc viszonyában a Petőfi—Ady képviselte költészethez, aminek tartalmi és formai konzekvenciáit Beniuc vonja le, s ilyképp szinte szükségszerűen érkezik József Attila fordításáig. Fennmarad József Attila és fordítója között a kapcsolat a Szabolcsi sorolta további világirodalmi áramlatok vonatkozásában is. De már lazábban, mert a kelet-európai párhuzamok és összetartozások ellenére is, a saját társadalmi struktúrák és ellentmondások itt és ott differenciáltabban színezik az európai irodalmi áramlatok hatásának további alakulását. Szabolcsi Miklós ugyanis óhatatlanul, a magyar költő tulajdonképpeni történeti szerepének megfelelően, József Attilának az európai forradalmi szocialista proletárköltészethez való viszonyát is 12 — A barátság kávéháza — tegnap