Mózes Huba: Forrása rég fakadt … Tanulmányok, dokumentumok (Bukarest, 1985)
Széljegyzetek, dokumentumok
pedig — sorrendcsere folytán — A kritikus és a költő című írás elé. Németh Andor előadásának, illetve az előadással azonosítható írásainak három passzusára hívnám fel a figyelmet- Az egyikben, József Attila legújabb verseiről szólva, a szerző megjegyzi: „Meg kell (. . .) vallanunk, bármennyire csodáljuk a költő fölényét, mellyel a lelke mélyén zsibbadó indulatokat reaktiválja és formába töri, hogy kötetének azok a darabjai fognak meg bennünket a legkevésbé, amelyekben a legközvetlenebbül tombolja ki őrjöngéseit. Emberi méltóságunk fellázad a kiszolgáltatottság szemérmetlen lírája ellen. A szenvedésnek ez az áradó gyönyöre még művészi öltözékében is pongyolán hat, túl közvetlenül, még közvetve is túl perzselő. E verseket olvasva, önkéntelenül felszisszenünk.“ E sorokat olvasói vallomásnak tekinthetjük. A másik két passzusban viszont a nagyon is öntudatos kritikus szól. Előbb a kritikus szerepéről: „Itt, a költőkkel való közvetlen érintkezésben, fejti ki a kritikus hivatását s tisztjét a legintenzívebben, mikor az alakulóban levő művek sorsát determinálja, mikor bábáskodik." Majd József Attila legújabb alkotói periódusáról: „A kritikus, mindent összemérve, zavarban van,- nem tudja, engedélyezze-e a költőnek érzelmi felfedező útjait. A kifejezés tökélyének ily magas fokán már csak ki kellene fejezni, amit a szem felmért, és a szív megtanult. József Attila megkímélhetné magát a mélységekbe vájkálás gyötrelmeitől? ami közvetlenül adódik számára, bőségesen elég." Nyilvánvaló egyrészt, hogy Németh Andor idegenkedik József Attila költészetének egyik legjelentősebb rétegétöl- És nyilvánvaló másrészt, hogy a maga kritikusi szerepét — és általában a kritika szerepét — túlbecsüli. Az idézett sorok valóságos provokációként hathattak a költőre. Nem nehéz elképzelni, hogy rögtönzött előadásában József Attila valóban túllépte a polgári elviselhetőség határait, bár ez a Cobden összefoglalójából egyáltalán nem derül ki: „József Attila a költői alkotás létrejöttének külső körülményeihez nyújtott érdekes adalékokat, részletesen elemeztetöbb verse megszületésének feltételeit, a lélektani körülményeket, amelyek témáját meghatározták, a sajátságos hangtani kényszereket, amelyek kielégítése kedvéért ide-oda kel268