Nagy István: Szemben az árral. Önéletrajzi regény, 1935-1944 (Bukarest, 1974)
XXI
biztatására írta, ha ő írta és nem más. Iráspróbát vettek tőle, és fenyegetőztek. .. Az öregasszonyt jó előre kioktattam, mit mondjon, ha ezt vagy azt kérdezik. Ijedten, de azért kitartott amellett, hogy minden anyának joga van a gyermekei életét számon kérni, ha baj éri őket. Hazaengedték. A tiltakozások hatására szabadlábra helyezték a Béla feleségét is Szamosfalváról. Marika akkor még semmit sem tudott férje meggyilkolásáról. A családban egyiknek sem volt bátorsága tudomására hozni ezt a rettenetét. Reám hárult ez a rendkívül kínos feladat. Meg sem kísérlem leírni azt a hatást, amit az idegileg amúgy is gyönge, megkínzott asszonynál kiváltott a hír. Szamosfalván őt is kegyetlenül meggyötörték, leírhatatlan lelkiállapotban került haza. Addig azt hitte, hogy Bélát valahova másfelé vitték a fogvatartói. Minderről beszámoltam az időnként utánam üzenő Kovács Katona Jenőnek, aki gyönge tüdejével mindegyre orvosi ápolásra szorult. Az amúgy is olajbarna arcú fiatalember egyre sárgult. Kínainak is nézhettem volna, ha nem tudom, hogy szilágysági magyar férfi. Forrt a belső felháborodástól, amikor megpróbáltam a Béla özvegyének lelkiállapotát leírni. Majd azon töprengett, hogyan oldhatnánk meg a rendszeres segélyezését. Akkoriban kaptam a debreceni Juhász Géza tanár és irodalomtörténész első levelét, amelyben felkért, tartanék előadást József Attila költészetéről az Ady-körben. — Miért tartanál — csattant fel Jenő indulatosan —, azért, hogy Ady szelleme után a József Attiláét is beszennyezzék!? — Gondolod, hogy én ilyesmire kapható lennék? — Mit tehetsz te egyedül annyi jobboldalival szemben, mit tehettetek Balatonszárszón?! Pusztába kiáltott szó marad a szavatok. Attól a néhány kivételtől eltekintve, mint Erdei és Darvas, büzlő szemétdomb az egész értelmiségi brancs. Azt hiszed, hogy a debreceniek különbek?! — Lehetnek ott is különbek, Jenő. Elvégre a Márciusi Front onnan indult ki. Nyoma maradt annak. Ez a Juhász Géza is ott volt Balatonszárszón. Nem véletlen, hogy éppen engem hív és éppen József Attilával. Tovább akarja tapostatni azt a nyomot, amit mi taposunk. Érzik a deb-35 — Szemben az árral 545