Rohonyi Zotán: A magyar romantika kezdetei (Bukarest, 1975)
V. A dráma romantikus lehetőségei
a hazafiúi lelkesedés s nemes és nagy tettek dicsőítése. Egész Kisfaludy Károlyig ez irány uralkodott a magyar színpadon, sőt legtöbb komoly drámájában maga sem tőn egyebet, mint ez irányt igyekezett költőibbé emelni, mind forma, mind tartalomra nézve“ — mondja találóan Gyulai Pál1, közvetve jelezve Katona különfejlődésének a lehetőségét is. Ebben az összefüggésben föltétlenül jelentősége van a Bánk bánndX kortárs dráma tipológiai szempontú jellemzésének, ugyanis — Kisfaludy Sándor és Gombos Imre, valamint a részben ugyancsak külön úton járó Bolyai Farkas művei révén — a szóban forgó néhány év termésének uralkodó tematikai és strukturális jellegzetességeit keresve, egyúttal a fejlődés lehetőségeire is rá tudunk tapintani. Az említett szerzők a dráma — Katonán kívüli — három különböző változatát művelték, ilyenformán az esetleges közös vonások magának a műnemnek, illetve a történetileg (tág összefüggésben, áttételesen) determinált látásmódnak a törvényszerűségeit villantják fel. Ez a tipológiai jellemzés végső fokon a Kisfaludy Károly előtti drámairodalom legmagasabb színvonalának a keresztmetszetét kívánja adni, hogy ebből azután megbízható fejlődéstörténeti alap rajzolódjék ki — éppen Kisfaludy Károly értékelésére! A HUNYADY JÁNOS ÉS AZ ESKÜVÉS 1. A napóleoni háborúkban megtépázott tekintélyű nemesség költője, Kisfaludy Sándor, a „romantikát a konzervativizmus jegyében előkészítő“ regék sikere után, a devalvációból fakadó elégedetlenség légkörében próbálkozik drámaírással; korábbi (1808 körüli) drámatervei nem érleltek művet2. 1814-ben megírja, 1816-ban ki is adja Hunyady János című, ötfelvonásos „históriai drámáját“, amelyben kizárólag hazafias célok érdeklik3. E drámájával Kisfaludy voltaképpen a regék általános irányvonalát próbálja más műnemben érvényesíteni: a hazafias tendenciák retorikus szólamokban tárgyiasulnak, a költő, a drámai lényeggel nem sokat törődve, a magatartás apoteózisát kívánja adni. A dráma fabuláris tartalmát Horváth János összefoglalásában adjuk: „Tárgya Nándorfehérvár 1456-i ostromához kapcsolódik. Hunyady ... mindent elkövet, hogy elegendő sereget gyűjtsön, de Gara és Ciliéi Ulrik ellene dolgoznak. Ö hajlandó volna egyik fiát Gara, a másikat Ciliéi leányá-202