Nagy Imre: A Lumiere-örökség. Filmek az ezredfordulón 1990-2006 (Pécs, 2015)
2006
* 2006 * „rokonok” összefognak, hogy megakadályozzák, visszahúzzák. Kopjáss István így lesz áldozat, amiben azonban az ő gyengesége (a dzsentri uraskodó hajlama) is szerepet játszik. A film - a kiváló rendező érett, szép alkotása - jelentésteli vizuális motívumokkal dúsítja a cselekmény elbeszélését. Ilyen a szálló por, amely felhőként hullámzik végig az utcákon, és betör a lakásokba a nyitott ablakon. Ez a vidéki Magyarország hangulatát árasztja. A vissza-visszatérő álomjelenet a vonattal, amelyre a hős egyre sikertelenebből próbál felkapaszkodni, a főszereplő szorongó pszichéjébe enged bepillantást. A befejező jelenet viszont ebben az összefüggésben elhibázott. A filmbeli Kopjáss a sertéstelepen lesz öngyilkos, ahol földön fekvő testét disznók veszik körül. Ez a felvétel didaktikus, az eseményeket túlmagyarázó allegória. Hiba volt eltérni Móricz megoldásától. A színészi játék, Szabó István következetes instruálásának eredményeként, általában jó színvonalú. A zseniális Oleg Tabakov a polgármester alakítójaként így is kiemelkedik a mezőnyből. Ez nem véletlen, mert a Sztanyiszlavszkij-iskola hagyománya még mindig nagyon erős, így az orosz színészek eleve előnyt élveznek másokkal szemben. Ahogy Tabakov eljátssza, amint a kedélyes öregúrból előbújik a félelmetes despota, a könyörtelen manipulátor, azt tanítani kellene. Nem utolsósorban a magyar színészek számára, akik bár ezúttal kielégítően formálják szerepüket, de mindig egy kicsit többet jeleznek, egy kicsit erősebben reagálnak, mint kellene. így a bankigazgató szerepében fellépő Eperjes Károly, vagy a főhőst alakító Csányi Sándor. A hazai gárdában Kállai Ferenc játéka a legkiegyensúlyozottabb. Ő, Tabakovhoz hasonlóan, szintén mindent tud a jellemfestésről, és mindig pontosan annyit mutat meg, amennyit kell. A regény helyszíne egy kitalált város: Zsarátnok. Mégis, amikor megjelent a könyv, több megyében is úgy érezték, Móricz róluk mintázta a figurákat. Nem csodálkoznék, ha szerte az orszgában ma is sokan, magukra ismernének. P A GYERTYÁK CSONKIG ÉGNEK Vajon mi lehet ennek a regénynek a titka? Miért ez lett a nyugati kánon részévé váló Márai-életmű talán legnépszerűbb darabja? Alkalmasint annak a kérdésnek a boncolgatása adja a magyarázatot, amelyet Szegedy-Maszák Mihály emel ki értelmezésében: Mit jelent idegennek lenni egy közösségben? Mert ennek elemzése összefügg a lélek összetettségének, a személyiség folyamatosságának vizsgálatával. Henrik, a főszereplő, aki immár nyugalmazott tábornok, visszapillantva életének alakulására, megállapítja, hogy éppen attól a két embertől idegenedett el, akik legközelebb álltak hozzá. Házassága válságba jutott, s ebben barátjának, Konrádnak is szerepe volt, aki emiatt emelte rá egy vadászaton fegyverét, bár nem húzta meg a ravaszt. 515