Görcsi Péter - P. Müller Péter - Pandur Petra - Rosner Krisztina: A színpadon túl. Az alkalmazott színház és környéke (Pécs, 2016)
III. - Pandur Petra: A túlélő teatralizálása. A traumatapasztalat reprezentációs lehetőségei a Tünet Együttes Sóvirág című előadásában
Pandur Petra A túlélő teatralizálása A traumatapasztalat reprezentációs lehetőségei a Tünet Együttes Sóvirág című előadásában A 2015 októberében bemutatott Sóvirág című előadás a Tünet Együttes korábbi munkáihoz hasonlóan a műfajok és a reprezentációs módok közötti határok átlépésével folytat játékot. A táncszínházi elemek és prózai szövegrészek vegyítésével létrehozott előadásban Fahidi Éva holokauszt-túlélő és Cuhorka Emese, a Tünet Együttes és a Hodworks társulatának tagja saját nevükön lépnek színre, és a mozgásszínház nyelvén, valamint életük egyes epizódjainak elbeszélésével teremtenek kapcsolatot egymással. A színpadon megjelenő alakok, habár Éva és Emese1 néven lépnek színre, nem azonosíthatók problémátlanul a két előadóval. Még akkor sem, ha Fahidinek a színházi alkotótevékenységen történő kívülállása; a nyüvánosság előtt is ismerhető életrajzi eseményeinek, köztük a koncentrációs tábor traumatikus tapasztalatának elbeszélése; a holokauszt egyéntől elválaszthatatlan, testre íródó tapasztalata és annak nyilvános rendezvényeken, holokausztemlékműsorokon, fórumokon, valamint regény formájában (A Dolgok Lelkében) történő feldolgozása magával vonhatná ezt az azonosítást. A Fahidi által reprezentált alak meghatározását, jellemzését csak bonyolítja a közéleti szerepvállalása nyomán róla kialakult kép, a holokauszt-aktivista és a holokauszt-túlélő sze-1 Elemzésem során a Fahidi Éva és Cuhorka Emese által színre vitt alakokat a Sóvirág című előadást követve Évának és Emesének nevezem. 143