P. Müller Péter: A szín/tér meghódítása. Színházi tanulmányok - SziTu Színháztudományi Kiskönyvtár (Pécs, 2015)
I. TÉRFOGLALÁS - Forradalomváltozatok az Örkényi életműben
Forradalomváltozatok az Örkényi életműben fel saját helyzetük ellen - igaz, ezek itt pszichopaták és elmeháborodottak, akiknek a többségi társadalomtól történő elszigetelése nem politikai, hanem klinikai kérdés. Az ő bezártságból való kiszabadulásuk azonban magával vonja a többszázezres tüntető seregletet, a tömegdemonstrációt. Ebben viszont groteszk társadalomkritikát is kell látnunk, amelyik a tömegek befolyásolhatóságáról állít fel diagnózist. Az események forradalomnak történő minősítése voltaképpen nem az elbeszélő nézőpontját képviseli, hanem az elbeszélésben hatalomra kerülő pszichopaták önértelmezésének tekinthető. A diliházból való kitörésnek nincs társadalom átalakító célja, a főszereplő-fővezér Olajnak és betegtársainak nincs politikai programja. A hatalomra jutás balesete a véletlenek összjátékaként egy olyan szituációt teremt, amelyben valóban megváltozik a társadalmi rend, de az elbeszélés zárlata azt is jelzi, hogy aki itt hatalomra jutott, az erre a posztra-szerepre alkalmatlan. Azzal, hogy Örkény utóbb a címet Forradalomról Tengertáncra változtatja, nézőpontot is vált: ez már nem az elbeszélés szereplőinek önértelmezése, hanem az elbeszélő ítélete. Az első változatban a cím és a zárlat a forradalom szóban kapcsolódott össze, ez adott keretet a műnek. A kiszámoló mondókából vett cím („Egyedem, begyedem, tengertánc, hajdú sógor mit kívánsz [...]"), és a mondókának az elbeszélés végén történő megidézése azonban áthelyezi a hangsúlyokat. Egyfelől kiemeli az eseményeknek és szereplőinek az infantilizmusát, ami a komikus vonatkozásokat erősíti. Ugyanakkor a magyar költői hagyományt is játékba hozva utal Berzsenyi („Forr a világ bús tengere, ó magyar!"), illetve Petőfi („Föltámadott a tenger, / A népek tengere [...]") közismert verseire. A Tengertánc cím ily módon az ábrázolt folyamat kiszámíthatatlanságát, irracionalitását és ezzel félelmetességét is érzékelteti. A címváltoztatás a későbbi évtizedek magyar történelmi-politikai folyamatainak szempontjából is szerencsésnek bizonyult, mert a Forradalom cím mind az 1949 utáni rákosista „forradalom" időszakában, mind az 1956 utáni kádárista időszakban, amikor 1956 októberének eseményei tabusítva voltak, irritáló vagy provokáló hatással járt volna. (Nem véletlen, hogy az elbeszélésnek az 1960- as, 1970-es években megjelent kiadásaiban a szövegben előforduló „forradalom" szót Örkény mindenhol kicseréli.) A Tengertánc 89