Hild Márta - Madarász Aladár: Az „ezüst pillanatok” nyomában. Tanulmányok Bekker Zsuzsa emlékére (Pécs, 2017)
I. HAZAI TÁJAKON - Kovács György: A gazdasági szabadság kérdése a két világháború közötti magyar közgazdasági gondolkodásban és a szegedi egyetem nemzetgazdászai
Kovács György kontextusban történő elhelyezésének megközelítését, szorosan kapcsolódva Boér jogászi végzettségéhez (Boér [1943«]). Az MTA 1949-ben visszaminősítette tanácskozó taggá. Az 1950-es években további megpróbáltatások érték - kitelepítés, édesapja halála -, mely 1954-ben öngyilkosságához vezetett (Bekker [2002Ű] 713-714. o.). Surányi-Unger Tivadar Boér Elek kortársaként 1898-ban született, tanulmányai során viszont nem kapcsolódott Kolozsvárhoz illetve Szegedhez, ugyanis egyetemi tanulmányait Grazban és Budapesten végezte, 1919-ben Boérhez hasonlóan a jog- és államtudományok doktora lett, és 1921-ben filozófiai és közgazdasági képesítést is szerzett. 1925-től előbb a budapesti műegyetemen, majd a tudományegyetemen, két éven keresztül pedig a miskolci jogakadémián is tanított. Boérhez hasonlóan 1929-ben került a szegedi tudományegyetemre, ahol ő is 1940-ig tanított, a Jog- és Államtudományi Kar Statisztikai és Közgazdaságtani Tanszékének vezetőjeként. 1940-ben viszont nem távozott Kolozsvárra, hanem a Pécsi Erzsébet Tudomány Egyetem tanszékvezető tanára lett. Surányi-Unger is tett hosszabb tanulmányutakat nyugat-európai, amerikai és indiai egyetemeken. 1935-ben lett a MTA levelező tagja, emellett jelentős gyakorlati gazdaságpolitikai tevékenységet is folytatott: így részt vett néhány gazdaságpolitikai intézkedés előkészítésében, az árellenőrzés országos kormánybiztosaként működő Laky Dezsőt rendszeresen helyettesítette, a Teleki-kormány mellet működő gazdaságtanulmányi osztály vezetését is elvállalta, illetve a Magyar Gazdaságtájékoztató Bizottság ügyvezető alelnökeként is működött. Boérral szemben a második világháború végén elhagyta Magyarországot, előbb Innsbruckban volt vendégprofesszor, majd 1946-1958 között a Syracuse Egyetemen tanított, 1958—1966 között pedig a göttingeni egyetem közgazdászprofesszora és tanszékvezetője, majd 1973-ban bekövetkezett haláláig professor emeritusa volt (.Hild [2002c] 742-745. o.). Ifi. Boér Elek és Surányi-Unger Tivadar munkássága és a gazdasági szabadság kérdése Boér és Surányi-Unger munkásságának egyaránt fontos jellemzője, hogy rendszeresen foglalkoztak a korszak főbb gazdasági problémáinak elméleti hátterével, illetve jelentős elmélettörténeti háttérre is alapoztak. Ezen megközelítés Boér munkásságának mindkét fontos területén érvényesült, 94 l l