Deák István: Maratoni életem. Emlékirat (Pécs, 2023)
Második rész PÁRIZS, MÜNCHEN - A sorbonne-i nagy kísérlet
A SORBONNE-I NAGY KÍSÉRLET 223 meg a csillagvizsgálók. A török „szövetségesek” elpusztítottak mindent, ami Harun al-Rasid örökségéből még megmaradt. Ebből húztak hasznot az első keresztesek - Grousset szerint „a keresztes hadjárat Európa első kulturális és ideológiai ellenforradalma volt”... Egy másik kollokviumi beszámolómban elemzem Grousset L’empire du Levant című könyvét. A szerző hosszan ír Hunyadi Jánosról, siránkozik a Nyugat közömbösségén, és - valószínűleg elsőként a franciák közül - megemlékezik Magyarország jelentőségéről. Ugyanakkor Grousset ír Hunyadi érthetetlen távolmaradásáról a Konstantinápolyért folyó végső harcban. Tényleg, miért nem indult meg Hunyadi egy hadsereggel 1453-ban, hogy legalább zavarja a törököket? Magyarország katonai ereje a várnai és nisi vereségek után még töretlen volt, hiszen 1456-ban Nándorfehérvárnál tönkreverték az ostromlókat, 1453-ban viszont az ujjukat sem mozdították. Konstantinápolyban elpusztult néhány száz génuai és görög katona, ugyanakkor örökre elveszett Európa legnagyobb bástyája, amit soha, annyi ostromban sem tudott elfoglalni senki. Érdekes lenne tudni, mit művelt Hunyadi akkoriban. Apám válaszában felrajzolta Hunyadi nehéz helyzetét az európai politikában. Boldog vagyok, hogy Éva nővérem és én annyi mindent megmentettünk az akkori családi levelezésünkből. Id. Deák István, 1950 körül