Barcsi Tamás - Bertók Rózsa: Etikák, identitások, perspektívák. Szemelvények az erkölcselmélet és a kortárs hivatásetikák köréből (Pécs, 2013)
II. A GAZDASÁG, A POLITIKA ÉS A JOG ERKÖLCSI DIMENZIÓI - A gazdaság erkölcsi kérdései - Gervai Pál - Trautmann László: Közjó - igazságosság - jogállam. A neoliberalizmus utáni közgazdasági és társadalomtudományi trendek
132 Gervai Pál - Trautmann László a mobilitás igénye, a felzárkózás kényszere, de hiányzik a stabilitáshoz szükséges értékrendi szilárdság. Ennek a kettősségnek az eredménye a vendég-lét. Az otthonosság ezzel szemben a szolgaság meghaladása. Akkor lesz mindenki otthona Magyarország, ha senki nem érzi magát elnyomva, legfeljebb azok, akik mások elnyomásában látják saját boldogságuk feltételét. Hazám című verse a szolgaság különböző formájának a bemutatása. Az a társadalmi-gazdasági intézményrendszer, ami újratermeli a szolgaságot, és ami élhetetlenné tette Magyarországot a 30-as években. Kosztolányi azt az állapotot fejezi ki, amikor a hatalom közelébe kerül a polgár, és a hatalom csodálatát írja meg. Ez valóban teljesítmény, előrelépés és József Attila ezért utalt Kosztolányira Thomas Mann üdvözlése című versében. A hatalom gyakorlásához azonban szükség van a bölcseleti törvényekre, és ennek része a felzárkóztatás programja, a műveltség és kultúra átadása. Ez József Attilában teljesebben van jelen, ezért helyesebb, ha József Attila szempontjából ítéljük meg Kosztolányit, és nem fordítva. 3./ Faludy és Ottlik A II. világháború utáni korszak megítélésében az elmúlt húsz évben Faludy munkásságára támaszkodtak a hazai irodalmi közvéleményben. Faludy azonban semmiképpen sem tekinthető a II. világháború utáni magyar irodalom legkiemelkedőbb alakjának. Kétségtelen, hogy a kozmopolitizmussal kiegészített dzsentri-hagyományt folytatta annak pozitív és negatív elemeivel együtt. Nem véletlen, hogy Villon-fordításai révén híresült el, bár Villonból azt a forradalmi hagyományt emelte ki (esetenként torzítva), amelyik az új világrendben már kevésbé fontos. A reneszánszból az új világrendben a szabadság és a biztonság közötti ellentmondás kimondása tűnik fontosnak. Ez az a dráma, amit az újkorban kezdenek el megoldani, ott egyértelműbben rajzolódik ki az a rendszer, ami elvezet a szabadság és a biztonság közötti rendhez. Faludy azonban Villonban a szélsőségességet (is) szerette, aminek eredménye a konfliktusok kiélezése, azok megoldása helyett. Természetesen Villonon nem lehet számon kérni a jogállamot, de Faludyn már igen. A jogállam ugyanis a keret a konfliktusok kezelésére, a történelmi fejlődés értelme a jogállami rend. A rendszerváltás lényege ezért nem a kapitalizmus, hanem a jogállam megteremtése. Az ehhez vezető utat a XX. század második felében sokkal jobban reprezentálja Ottlik Géza. Ottlik azt a problémát oldja fel, amit Faludy csak felvet. (Azt is szeretném látni, hogyan épül demokrácia demokraták nélkül.) Faludy ebből arra következtet, hogy ez nem demokrácia, tehát nem is érdemes demokrataként viselkedni. Ottlik számára ebből a problémából az iskola, az oktatás fontossága következik. Ez az Iskola a határon, azaz a pusztulás határán. A XX. század iskola volt a magyar társadalom számára, a szabaddá válás iskolája, a szabadságba való felemelkedés. A felzárkózás folytatása jelenik meg Ottlik írásaiban. 9. Az új világrend - összefoglalás Az új világrendhez való felzárkózás jelenlegi követelménye a neoliberalizmus meghaladása. A hosszú távú, globális politikai intézményrendszer által meghatározott értékrend, a biztonság, szabadság, demokrácia, jólét feltétel nélküli követése a gazdaságpolitikában is (és természetesen az összes többi területen). A gazdaságpolitikában a hosszú távú szempontok érvényesítése egy régi-új diszciplína, a politikai gazdaságtan felelevenítését igényli. A politikai gazdaságtan a politikai értékek érvényesítését jelenti a gazdaságban. Ennek első formája volt a klasszikus politikai gazdaságtan a XVIII-XIX. században. A klasszikus politikai gazdaságtan a köztársasági értékrendet képviselte, annak gazdasági összefüggéseit mutatta be. A dolgozta