Katus László: Európa története a középkorban (Pécs, 2014)
HARMADIK RÉSZ - A KÉSŐ KÖZÉPKOR - VII. Kelet-Közép-Európa - 2. Magyarország
2. Magyarország ■ 497 Matthias Corvinus mellképe (lombard szobrász alkotása) III. Frigyes és kísérete (illusztráció a berni krónikából, 1470) III. Frigyessel 1463-ban Bécsújhelyen kötöttek békét. Ennek értelmében Frigyes a Szent Koronát és Sopron városát 80 000 forintért visszaadta Mátyásnak. Kikötötték, hogy abban az esetben, ha Mátyás törvényes utód nélkül halna meg, Frigyes vagy utódai öröklik a magyar trónt. A koronázásra a bosnyák hadjárat miatt csak 1464-ben került sor. A koronázás után azonnal megkezdődött az igazgatás átfogó reformja. Az új rendszerhez új támogatók kellettek, visszatértek a kormányba a régi bárói családok eddig mellőzött tagjai. Az új adórendszer miatt 1467-ben Erdélyben lázadás tört ki a király ellen. Mátyás a felkelést leverte. 1464 után néhány évvel a külpolitikában is új korszak kezdődött. Ez szinte szakadatlan háborúskodást jelentett. A pápa 1466-ban eretneknek nyilvánította és kiközösítette a huszita Podjebrád Györgyöt. Mátyás 1468-ban hadat üzent a cseh királynak. A cseh korona országai közül Morvaország, Szilézia és Lausitz mindig megmaradt katolikusnak, az itteni rendek és a cseh katolikus kisebbség Mátyásnak ajánlották fel a cseh koronát. 1469-ben Olmützben megválasztották Mátyást cseh királynak. Mátyás a cseh korona országainak kétharmadát uralma alá hajtotta, Csehországot azonban sohasem tudta meghódítani. 1471-ben meghalt Podjebrád György. A cseh rendek IV. Kázmér lengyel király fiát, II. Ulászlót (1471-1516) választották meg cseh királynak. A király távollétében számos magyar főúr zrednai Vitéz János (11472) esztergomi érsek, a Hunyadi-család egyik legrégibb támogatója vezetésével összeesküvést szőtt Mátyás ellen. A szervezkedés okát a kortársak a nagy adóterhekben, az egyházi jövedelmek lefoglalásában látták. Az összeesküvők a koronát a lengyel király második fiának, Kázmér hercegnek ajánlották fel. 1471-ben Mátyás a belső összeesküvésen és a külső támadáson gyorsan úrrá lett. Vitéz János fogságban halt meg, Janus Pannonius pécsi püspököt menekülés közben érte a halál. Az összeesküvés résztvevőinek nagyobbik része idővel kegyelmet nyert. Egy jó évtized múlva pereket indított ellenük és birtokaikat elkobozta. Újlaki Miklós (t 1477) hűsége jutalmául