Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs (szerk.): A Magyar Királyság a késő középkorban - Árkádia Kiskönyvtár. Történelem 6. (Pécs, 2022)
Pálosfalvi Tamás: Magyarország politikai történetének vázlata, 1440–1457
pálosfalvi tamás korábbi mentorával, a Vitézként is ismert Zrednai János váradi püspökkel is szembekerült, aki 1453 óta többedmagával a király környezetében azon dolgozott, hogy V. László Magyarország szuverén uralkodója legyen. V. László és Hunyadi konfliktusa 1456 tavaszán éleződött ki igazán, amikor az uralkodó ismét Magyarországra jött, hogy átvegye a királyi várakat és jövedelmeket. Mivel királyi bevételeit minden országában mások kezelték a nevében, jobb híján nagybátyja, Cillei Ulrik finanszírozta magyarországi utazását és kíséretét. Balszerencséjére Cillei nemcsak a Hunyadi-párt körében örvendett osztatlan népszerűtlenségnek, hanem mások is a „német” befolyás jelképét látták benne. Hunyadi „szerencséjét” azonban megint az oszmánok kovácsolták. A király budai tárgyalásai közben érkezett a hír, hogy Mehmed szultán Magyarország ellen készül, és ez ismét a főkapitány malmára hajtotta a vizet. Hunyadi serege, amelyet – ezt fontos leszögezni – éppen a királyi jövedelmekből tartott fenn, már készen állt. III. Frigyes, 1452 óta római császár ugyanekkor kezdett háborúba László ausztriai birtokai ellen, így a szerencsétlen sorsú uralkodónak nem maradt más választása, mint visszatérni Ausztriába. 1456 júliusában Hunyadi Nándorfehérvár sikeres megvédésével tette fel a koronát pályafutására. A főkapitány azonban az ostrom után röviddel meghalt, és súlyos ellentmondásokkal terhes öröksége két fiára, az idősebb Lászlóra és a még félig gyermek Mátyásra szállt. Hunyadi halála után a hatalmas Hunyadi-párt és territórium vezetését a főkapitány sógora, Szilágyi Mihály és fia, Hunyadi László vette át. Első lépésben mindjárt 54 ! árkádia kiskönyvtár