Gyarmati György - Péteri Lóránt (szerk.): 1956 és a zenei élet. Előzmények, történések, következmények (Budapest - Pécs, 2019)
Dalos Anna: Légy jó mindhalálig! Szabó Ferenc utolsó évei (1957–1969)
186 ■ Dalos Anna mára, aki az előbb említett interjúban meglehetősen fogyatékos nyelvi eszköztárral így fogalmazott: Misi „nem találja azt a hazát, amibe őneki majd élnie kellene. Az egy más haza lesz, az neki idegen, és valami olyan, amit meg kellene változtatni.” 3 A regény tartalmával és Móricz Zsigmond életrajzának egy meghatározott eseményével való feltétlen lelki azonosulása saját életélményeiből fakad: nemcsak azért, mert proletársorban töltött gyermekkorát – saját elbeszélése szerint – a kitaszítottság jellemezte, hanem azért is, mert a Szovjetunióból hazatérve valóban „idegen” hazára lelt a hazai zenei közösségben; a Szovjetunióban szerzett tapasztalatait is bezárta önmagába. Minden bizonnyal a személyes érintettség lehet az oka, hogy jelentős mértékben átírta az operája alapanyagául szolgáló szöveget, mégpedig szerzőtársai, a rendező Nádasdy Kálmán és az író Romhányi József segítségével – az örökös, Móricz Virág ellenérzéseivel is szembemenve.4 A cselekményt, amely eredetileg az 1890-es években játszó dik, áthelyezték az 1910-es évekbe, azaz Szabó gyermekkorának időszakába. Misi regénybeli nyolcadikos szobafőnöke, Nagy úr, a jelentősebb mellékszereplők egyikévé, kommunista propagátorrá alakult át. Misi anyja mellett, aki arra figyelmezteti fiát, hogy legyen jó mindhalálig, ő az egyetlen pozitív figura a librettóban. Szabó koncepciója szerint ő az, aki megismerteti az iskolásfiút a magyar valósággal és a reményteli kommunista jövővel. Ebből is érzékelhető, hogy Szabó meglehetősen leegyszerűsítette a Móricz-féle történetet: sematikussá formálta a cselekményt, egyrészt annak érdekében, hogy hagyományos operai jeleneteket tudjon létrehozni,5 másrészt azért, hogy gyermekkorát mint egy paradigmatikus kommunista életpálya kiindulópontját mutathassa be.6 Ennek jegyében illesztette be a librettóba József Attila egyik versét (Lopók között szegény ember ) , amely egy, az opera cselekményében hangsúlyos realista kórustabló létrehozását teszi lehetővé. A vasútállomáson lezajló kórusjelenetben a szenvedő nép egyértelműen Muszorgszkij Borisz Godunov ját idézi meg. 3 I. m. 4 I. m. 5 „Hát én annyiban dolgoztam át, hogy egy igazi opera legyen.” I. m. 6 „Most a Légy jó mindhalálig-ban én egyrészt a saját gyerekkoromat, másrészt saját gyerekkorom életét és hangulatvilágát, ugyanolyan problémáim voltak az iskolába is, [a] piarista gimnáziumból kidobtak, mint ateistát, nagy izével, nagy zajjal, és énnekem el kellett menni egy másik gimnáziumba. A barátaim otthagytak, lenéztek, mint a Misit, hát ezek a részek, ezek majdnem szóról-szóra stimmelnek. Másrészt a családi viszonyaim olyanok és hasonlóak voltak.” I.m.