Gyarmati György: Rendszertitkok szolgákkal és szolgálatokkal (Pécs - Budapest, 2019)

Galgóczi Erzsébet interjúja Péter Gáborral

104 Rendszertitkok – szolgákkal és szolgálatokkal töttem, hogy mindent elolvastam József Attilával kapcsolatban, mert pl. ezt a Vágó Márta16 históriát nem ismertem. Szóval azt tudom, persze sokan nem értik, pl. a mi körzeti orvosunk azt mondja egyszer itt – most tudom, hogy eltérek egy kicsit –, hogy ha annyira szerette a Márta a József Attilát és neki jobb módja volt, hát miért nem segítette jobban. Na most, akik így beszél­nek, azt nem tudják, ő nagyon érzékeny volt. Ő nem fogadott el semmit. – Nem is maradt meg nála semmi. – Erre csak azt tudom mondani, hogy azokon a bizonyos előadásokon a Jaurés-körben a József Attila beszélt, na most, ott voltak a Sándor Pál, a Schönstein meg ezek, hát persze, ők képzettebbek voltak, elméletileg felké­szültebbek. Előfordult, hogy József Attila a végén, különösen ilyen filozófiai vitáknál, talán nem az ő szájuk íze szerint, nem egészen úgy, ahogy ők értik, fejtett ki valamit, ezek az emberek olyan rendesek voltak hozzá, ott soha nem volt az, hogy őt megakasztották volna, hogy ez nem így van. Mindig tekintet­tel voltak az ő érzékenységére, mert nagyon érzékeny volt. Szóval, ő nagyon sok mindenen ment keresztül. Szóval, ebben a Jaurés-körben tetszett az, mert itt láttam először, hogy diákok és munkások megférnek egy gyékényen, addig ezt én nem láttam. Addig, amíg csak az üzemben a szervezett munkások között dolgoztam, csak azt hallottam, tányérsapkások. Mert a tanácsköztársaság után a diákság nagy része szemben állt a munkásokkal, úgy vették, hogy azok csinálták a pro­letárdiktatúrát, az nekik nem jó, turulisták17 voltak. És itt azt láttam, hogy egybeolvadnak, nem számít, hogy ez munkás, ez értelmiség, és ez tetszett nekem. Nagyon értelmes felszólalásokat hallottam, sokat tanultam. – Jó iskola lehetett, és egy szabad szellemű iskola. – No, hát egyrészt bejártam a szocdem pártba, másrészt szakszervezetbe és ide a Jaurés-körbe, és ez a bizonyos Szöllősi Ernő, akiről az előbb beszél­tem, egyszer ez is itt volt egy péntek este, a Jaurés-körben, és akkor mondom 16 Vágó Márta (1903–1976) írónő. József Attila múzsája. 1928-ban ismerkedtek meg, apja a Pester Lloyd közgazdasági szakírója volt. 17 A Turul Szövetség a Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesületek Országos Köz­pontja integráló szervezeteként 1919–1920 folyamán jött létre, alapszabálya szerint fela­data „a magyar egyetemi és főiskolai hallgatók az egyetemeken és főiskolákon, valamint szakiskolákon végzetteknek megszervezése a keresztény nemzeti érzés és hazaszeretet jegyében.” Később a célok némileg módosultak: „Célunk; a magyar faji öntudat felébresz­tése és ébrentartása, ennek segélyével a magyar faji állam megvalósítása. Röviden: célunk a magyar fajvédelem.” In: A Turul világnézeti irányelvei. Szerk. Palotás Antal országos vezér és Szendrődy Miklós országos alvezér. Turul Sajtóvállalat, Budapest, 1937. 8.

Next