Rosner Krisztina - Pandur Petra: Hamlet felnevet. Írások a hatvan éves P. Müller Péter tiszteletére (Pécs, 2016)
II. FELVONÁS - Bókay Antal: Sors-záró színterek - öngyilkosság poétikák (József Attila Juhász Gyuláról és önmagáról)
Sors-záró színterek - öngyilkosság poétikák és konokul fekszel az ágyon. A bolondok között se bírt szíved a sorssal. Sehol írt nem leltél arra, hogy ne fájjon a képzelt kín e földi tájon, mely békén nyitja most a sírt. 1937. dec. 3. Fontos e megírt töredék tárgyi helye. József Attila külön centiin, minden indoklás nélkül tette ezt a két strófát egy levélbe, amit december 3-án, néhány órával öngyilkossága előtt Cserépfalvinak írt. A két szöveg között formai különbség az, hogy a december 3-i vers nem szonett, azaz elmarad a szigorú lírai-formai szerkezet, ehelyett mindössze két négysoros szakasz. Igen fontos intertextuális különbség az, hogy a későbbi változatból mi maradt ki. Nincs benne a másik halála, nincs megnevezve Juhász Gyula. A név elmaradása bizonytalan státusúvá teszi a telefonon kapott hírt. Nem tudjuk, kinek kapcsán telefonálnak, alapvetően homályos és labilis így a megszólítás. Kimaradt a halott megnyíló sír utána furcsa útja, és persze nincs említés a „társ” által írott „sírirat”-ról sem. Ezzel átrendeződnek a szöveg hangsúlyai, végponttá, a vers végévé válik maga a „sír”, a halott test föld alatti helye. Maga a történet, a halott története egyszerűbb, absztraktabb lesz így, mindössze két helyszínnel, a halottas-ággyal és a sírral. Kimarad így a halott mosdatás és az az unheimlich, abjekt-szerű tény is, hogy az embernek halála után is „nő szép szakálla és haja”. Egyetlen olyan különbség van, amely nem a kihagyásokból, hanem a szövegszerű változtatásból jön: a költő második szakasz „lám” szavát, ezt a rámutató, ráutaló, azaz egy másiknak (a beszélő költőnek) a figyelemfelhívó jelenlétét sejtető, az aposztrófiát fenntartó szavát kicseréli „most”-ra. A „békésen nyitja most a sírt” már nem aposztrofikus bemutatás, hanem lírai monológ, a lét adottságából megvalósuló, létrejövő éppen mostról van benne szó. Ezzel az előző vers másikról szóló története átíródik a saját sorsra. A telefont már nem József Attila fogja kapni, hanem Cserépfalvi Imre, és az öngyilkos nem Juhász Gyula, hanem József Attila lesz. Ezzel azonban nem merült ki a Juhász Gyula vers üzenete, mert van egy meghatározhatatlan datálású (1938 novemberében jelenik meg a Szép Szóban) töredékes harmadik változat is. Formájában látszólag az eredeti verset ismétli, mert következetesen (a hiányzó sorokat is jelölve) szonett-forma. Tartalmilag azonban teljesen átfogalmazza, sőt ellentétezi ez az előbbit: 193