Herczog Noémi: KUSS! Feljelentő színikritika a Kádár-korban - SziTu Színháztudományi Kiskönyvtár (Pécs, 2022)
IV. A SZABADULÓMŰVÉSZ - Az önfeljelentő. Koltai Tamás és egy színházi vita (1973)
Fordított feljelentés A viták megszervezéséről: [...] tapasztalni lehetett, hogy olyan nézetek és megfogalmazások is nyilvánosságot kaptak, amelyek alapvetően ellentétesek szocialista kultúrpolitikánk legfőbb célkitűzéseivel. Nyilvánvaló, hogy erre a tünetre nem lehet elfogadható válasz a »vita« fogalma: az egyes szerkesztőségeknek a jövőben több figyelemmel kell lenniük egyrészt a viták tényszerűségére, másrészt a megjelenő írások eszmei karakterére. [...] Szocialista sajtóban még »vita« ürügyén sem jelenhet meg társadalmunk, kultúrpolitikánk alapvető érdekeit megkérdőjelező vélemény. Ez nem lehet vita tárgya!”817 A Színházművészeti Főosztály értékelő jelentése, 1975 Koltai Tamás munkásságának legnagyobb visszhangot kiváltó darabja az a magyar színházi életet – beleértve a szellemi életet és a kritikát is – ostorozó pamflet, amelyet az 1972-es Peter Brook-vendégelőadás apropóján ír.818 A harmincegy éves szerző ezzel az írásával kirobbantja a Kádár-kor egyik legnagyobb hatású színházi vitáját. Benne – Jákfalvi Magdolna szerint – „a színházi játéknyelv ürügyén a hatalmi pozíciók rendíthetetlenségét kezdte ki.”819 Koltai dramaturgként indul, de ekkoriban már a Színház munkatársa. A Hogyan játsszunk színházat a Royal Shakespeare Company vendégszereplése után? című írás legnagyobb érdeme valóban az, hogy megkérdőjelezi a színházi mainstream státuszát azáltal, hogy sikerül láthatóbbá tennie a rendezői színház legitimációs küzdelmét. Továbbá rendszerszintű kritikát fo 817 A Színházművészeti Főosztály értékelő jelentése a magyar színikritika helyzetésről – 1975. szeptember 30. Szigorúan titkos. i. m. 254–273. 264. 818 Koltai Tamás: Hogyan játsszunk színházat a Royal Shakespeare Company vendégszereplése után? Új Írás, 1973/2. 100–105. A vendégjátékra 1972. október 17., 18., és 19-én került sor a Vígszínházban. 819 Kettős beszéd – egyenes érzés. In: Kisantal Tamás – Menyhért Anna (szerk.): Művészet és hatalom. A Kádár-korszak művészete. Budapest, L’Harmattan–József Attila Kör, 2005. 101. 381