P. Müller Péter: Hiány, csonkít(ás), (ki)húzás, (el)hallgatás a drámában és a színpadon - Szinháztudományi Kiskönyvtár (Pécs, 2014)
ÁTHAJLÁSOK, HIÁNYZÓ LÁNCSZEMEK, ALKALMI PROTÉZISEK - Peterdi Nagy László: Az orosz Hamlet
Peterdi Nagy László zi ruhatárban van képük visszavárni 20 forintot az új 200-asból. Mégis elvállalta ezt a feladatot. Helyettünk. Nem a bosszúról van szó természetesen, amire a nyugdíjas otthonból ki-kiszökő apukája (Csórics Balázs) biztatja minduntalan. Auschwitz és a Gulag, a WTO, Haiti, a Fülöp-szigetek és a többi cunami után, ugyan kit érdekel már az a kis méreg, amit Claudius a délutáni álmát alvó öreg király fülébe csepegtet? Vagy ki hinné, hogy egy másik, régifajta új király le tudná tömi akárcsak a gyógyszerárakat? „Nem csoda, hogy Hamlet alkalmatlan, teng-leng, nyeklik-nyaklik, bohóckodik és nyafog. Nincs feladata. Ahhoz ügy kellene. [...] Helsingőrben minden csak kukorékolás"8 - írta recenziójában Koltai Tamás. Pedig hát, van itt még egy-két elintézetlen „ügy" azért. O ne tudná? Ivanov Akárhogy ugrál meg ügyeskedik is ez a királyfi itten, a lényeget tekintve ő is csak egy csóró értelmiségi. Ha nincsen „ügy", meg feladat, meg teljesítmény, akkor ez a Hamlet is annyit ér csak, mint Csehov száz év előtti hőse: Ivanov, az „orosz Hamlet". A nagy pipájú, de kevés dohányú, tulajdonképpen semmihez sem értő, „lateiner ember". Aki meghasonlott a maga korábbi - elég felületesen végiggondolt - eszményeivel, és egy füst alatt a világ összes többi eszméjével is. Többre azonban már nem telik tőle, tele van ezekkel a padlás. Jellemző, hogy Csehov születésének 150. évfordulóját egykori színháza, a Moszkvai Művész Színház éppen az Ivanov új bemutatójával ünnepelte, a legújabb nemzedékhez tartozó Jurij Butuszov kíméletlenül groteszk hangvételű rendezésében. És nyilvánvalóan rájuk gondolt már Nekrosius mester is, amikor a maga Hamletjével egy szériában megrendezte Csehov drámáját. Az egymás sarkát taposó Ham/ef-interpretációk között Ascher Tamás szintén fontosnak tartotta színre vinni öt éve a Katonában Csehovnak ezt a talán legpolitizálóbb művét. Ne áltassuk magunkat. Az Ivanov ban Butuszov, Nekrosius, és Ascher is, azt a Hamletet állították elénk, akit pillanatnyilag, a teljesítményünk alapján 8 Koltai Tamás, Őrült rendszer, Élet és irodalom, 2010. január 8., 23. 272 i í