Fedeles Tamás: „Isten nevében utazunk”. Zarándokok, búcsújárás, kegyhelyek a középkorban (Pécs, 2015)
III. Peregrini
Peregrini ■ 133 Az idézett szövegben szereplő Weissenburg (ma Wissembourg Franciaországban) városa Elzász területén fekszik, ahova a rheinland-pfalzi Bad Kraiznachból és más Rajna-vidéki településekről érkeztek az említett fiúk. Céljuk pedig a népszerű normandiai zarándokhely, Mont Saint-Michel felkeresése volt. Mindazonáltal e jelenség nem volt elszigetelt, ugyanis számos városi krónika hasonlókról számolt be, sőt az egyes települések számadásai között is találunk a zarándokgyerekek ellátására vonatkozó feljegyzéseket. Kérdés, hogy mi késztette az elsősorban a Rajna-menti településekről (például Kölnből, Aachenből), a délnémet területekről (így Augsburgból, Regensburgból), valamint a Svájcból (többek között Baselból, Zürichből) elinduló gyermekeket a normandiai utazásra? Ulrich Gabler meggyőző vizsgálatai szerint a spontán peregrinációt az a remény táplálta, hogy a zarándoklat és a kegyhelyen elmondott imák révén Szent Mihály arkangyal győzelemre fogja vezetni a keresztény seregeket az oszmánok ellen.102 Nem nehéz mindezek hátterében az Európát megrengető 1453-as csapás okozta sokkot felfedezni, amikor a régóta szorongatott Konstantinápoly a hitetlenek kezére került. Ugyancsak figyelemreméltó a gyermekek peregrinációja és az 1456-os nándorfehérvári diadal közötti összefüggés. A győzelem ugyanis megcsillantotta egy európai összefogáson alapuló sikeres keresztes hadjárat esélyét. Az expedíció érdekében a Szentszék minden diplomáciai erejét igyekezett mozgósítani a következő néhány évben, mint tudjuk, kevés sikerrel. Különösen a német és svájci területeken mutatható ki a fokozott érdeklődés az 1456-os esemény kapcsán, amelyet alátámaszt, hogy a diadalról szóló levelek, tudósítások német fordítása bekerült többek között a bázeli, az augsburgi és a speyeri krónikákba. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy számos birodalmi városból indultak keresztesek 1456 késő nyarán és őszén Nándorfehérvár felé, többek között az említett Weissenburgból, Speyerből, Nürnbergből, Frankfurtból. Mindezen felfokozott várakozással teli légkör sarkallta a gyermekeket az égi seregek vezetőjének népszerű szentélyéhez vezető peregrinációra. Természetesen a célpont kiválasztása tudatos volt, hiszen Szent Mihály a Valois-dinasztia patrónusaként győzelemre segítette a franciákat a százéves háborúban. Az 1456 és 1459 között zajló peregrinációk során szabályos csoportokat alkotva, fegyelmezetten haladt a különböző vidékekről induló gyermeksereg, ez pedig feltűnő jelenség volt, ugyanis egy adott településről induló közös zarándoklat ekkora tömegben kevéssé számított általános gyakorlatnak a korban. Amint az idézett példa is mutatja, az útjuk során érintett városokban számukra megfelelő szállásról