Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő. Magyar hangosfilm kalauz 1931-től napjainkig (Pécs, 2014)

Három sárkány

HÁROM SÁRKÁNY ■ Két nappal a Nászút féláron című vígjáték bemutatója után egy másik moziban, az Erzsébet körúti Royal Apollóban egy másik filmgyártó cég dobta piacra legújabb termékét. Ez is vígjáték volt, Hunyady Sándor színda­rabját Nóti Károly alkalmazta, vagy inkább szelídítette filmre. Hunyady, Bródy Sándor fiaként nemcsak irodalmi berkekben volt járatos, törvény­telen származása okán jól ismerte a társadalmi kitaszítottság élményét is. A Három sárkány főhőse bohém hajlamú joghallgató, aki egy népsze­rű színésznőre költi a vidéki birtok jövedelméből érkező havi apanázsát. Apjától örökölte mulatós természetét, akit három zord nővér óv odahaza a nagyobb ballépésektől. Mégis Pestre engedik öccsüket, hogy megmentse a fiút a végső zülléstől, s attól a számukra baljós fenyegetéstől, hogy szí­nésznő kerüljön a családba. Kiderül azonban, hogy az apa legalább olyan bohém természetű, mint a fia. Kiderül az is, hogy Rajnay Gábor legalább olyan jól tud mulatni fil­men, mint Jávor Pál. Másként csinálja, kevesebb duhajsággal, több ked­vességgel. Nem veszi egészen komolyan a figurát, kicsit ironizál fölötte. További kitűnő színészi produkciók erősítik a filmet. Rajnay mellett újabb Kabos-bravúr. A három vidéki vénkisasszony ügyvédje, ám retteg mun­kaadóitól, félve sündörög körülöttük. A „sárkányok”: Berky Lili, Márkus Emilia, Sziklay Szeréna - a magyar színháztörténet évekkel korábbi nagy­asszonyai. Inkább bájosak, semmint félelmetesek. A vagyont herdáló, mulatós férfiak rettegnek csak tőlük. No meg Kabos, aki mintha mindig szorongana valamitől. A három sárkány végül megenyhül, mikor látja, hogy a pesti színésznő legalább annyira szereti a földet és a vidéki életet, mint ők. Ezt a mindent megoldó befejezést azonban még Nóti Károlynak sem lehet egészen el­hinni. 20 ■ ~ '

Next