Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő. Magyar hangosfilm kalauz 1931-től napjainkig (Pécs, 2014)
Három sárkány
HÁROM SÁRKÁNY ■ Két nappal a Nászút féláron című vígjáték bemutatója után egy másik moziban, az Erzsébet körúti Royal Apollóban egy másik filmgyártó cég dobta piacra legújabb termékét. Ez is vígjáték volt, Hunyady Sándor színdarabját Nóti Károly alkalmazta, vagy inkább szelídítette filmre. Hunyady, Bródy Sándor fiaként nemcsak irodalmi berkekben volt járatos, törvénytelen származása okán jól ismerte a társadalmi kitaszítottság élményét is. A Három sárkány főhőse bohém hajlamú joghallgató, aki egy népszerű színésznőre költi a vidéki birtok jövedelméből érkező havi apanázsát. Apjától örökölte mulatós természetét, akit három zord nővér óv odahaza a nagyobb ballépésektől. Mégis Pestre engedik öccsüket, hogy megmentse a fiút a végső zülléstől, s attól a számukra baljós fenyegetéstől, hogy színésznő kerüljön a családba. Kiderül azonban, hogy az apa legalább olyan bohém természetű, mint a fia. Kiderül az is, hogy Rajnay Gábor legalább olyan jól tud mulatni filmen, mint Jávor Pál. Másként csinálja, kevesebb duhajsággal, több kedvességgel. Nem veszi egészen komolyan a figurát, kicsit ironizál fölötte. További kitűnő színészi produkciók erősítik a filmet. Rajnay mellett újabb Kabos-bravúr. A három vidéki vénkisasszony ügyvédje, ám retteg munkaadóitól, félve sündörög körülöttük. A „sárkányok”: Berky Lili, Márkus Emilia, Sziklay Szeréna - a magyar színháztörténet évekkel korábbi nagyasszonyai. Inkább bájosak, semmint félelmetesek. A vagyont herdáló, mulatós férfiak rettegnek csak tőlük. No meg Kabos, aki mintha mindig szorongana valamitől. A három sárkány végül megenyhül, mikor látja, hogy a pesti színésznő legalább annyira szereti a földet és a vidéki életet, mint ők. Ezt a mindent megoldó befejezést azonban még Nóti Károlynak sem lehet egészen elhinni. 20 ■ ~ '