Murányi Gábor: Szövedékek. 50 év, 50 írás József Attiláról (Pécs, 2022)
Szép szópárbaj. József Attila és Fejtő Ferenc vitatott barátsága
Szövedékek 1945 után örökre összeveszett a „kollaboráló” 1949-ig a párizsi magyar nagykövet, Károlyi Mihály sajtóirodáját vezető Fejtő Ferenccel. A szintén emigráns Hatvany 1975-ben, Párizsban úgy nyilatkozott Vezér Erzsébet irodalomtörténésznek, nem kívánja személyes vitáit érvényesíteni, „tehát egész határozottan kell mondanom, Fejtő Ferenc nagyon közel állt” József Attilához. A Duna Televízióban már sugárzott filmsorozat kazettáit megtekintve a Párizsban élő 95 éves Fejtő Ferenc történész több orgánumban is megszellőztette: követeli az általa sérelmezett valótlan állítások kivágását, s ha ezt a gyártó cég, a Duna Tv-hez kapcsolódó Dunatáj Alapítvány nem teszi meg, akkor hitelrontás és rágalmazás pert indít mind az alkotó, mind a nyilatkozó ellen. A HVG felvetésére az ő reputációját aligha rendítheti meg egy olyan munka, amely rendre mellőzi az irodalomtörténet megállapításait) Fejtő azzal indokolta szokatlan elszántságát: elege van az évtizedek óta „új és új köntösben jelentkező képtelen” vádakból. Nyilatkozataival Fejtő annyit elért, hogy a Duna Tv ügyvezető alelnöke, Szekeres László levélben tolmácsolta az inkriminált film készítőinek retirálását, és ígéretet kapott, hogy a további sokszorosítás előtt a műből kimetszik a sérelmezett részt. Fejtő és a nála négy évvel idősebb József Attila kapcsolata még az 1930-as évek legelejére nyúlik vissza, akkortájt még mindketten a népi-nemzeti felfogással kacérkodó, ám már bal felé nyitó Bartha Miklós Társaság tagjai voltak. Fejtőre, a 21 esztendős bölcsészhallgatóra a reveláció erejével hatott a ma már kultuszversként emlegetett Tiszta szívvel. Azt is többször megvallotta, hogy ő maga e vers hallatán hagyott fel a rímfaragással. Az ismeretségből hamar barátság lett, már amennyire az öntudatosan dacos, önnön nagyságát kezdettől természetszerűen hangoztató József Attilával barátkozni lehetett. „Kedves jó fiú volt [...], okos, kitűnő vitapartner, s persze megéreztük benne a nagy költőt, de [...] valami mégis mindig rejtve maradt előttünk belőle” - összegezte egy 1995-ös interjújában is Fejtő. Akinek élete - s ez irodalomtörténeti tény - ettől kezdődően szétszálazhatatlanul fonódott össze József Attiláéval. 1932-ben közösen rugaszkodtak neki - immár illegális kommunista mozgalmárként - a Szabadon című, engedély nélkül sokszorosított füzet szerkesztésének (melynek irányt kijelölő programverse a Munkások című József Attila-költemény volt). Ugyanebben az évben Valóság címmel legális - ám az első szám után rögvest be is tiltott - folyóirat is kikerült a kezük alól, s ennek következtében Fejtőt mint főszerkesztőt börtönbüntetésre is ítélték. 152