Vonyó József: Személyiség és történelem. A történelmi személyiség. A történeti életrajz módszertani kérdései (Pécs, 2017)

PÁRHUZAMOK. KETTES, HÁRMAS ÉLETRAJZOK ÉS PROZOPOGRÁFIA - Fedeles Tamás: Miklós király és Lőrinc herceg. Az utolsó két Újlaki vázlatos pályaképe

Fedeles Tamás német-római császárt (1452-1493) választották meg magyar királlyá.46 A Habsburgokkal ettől kezdve szoros kapcsolatot tartott fent Miklós, így ő lett az abban az évben született Habsburg Miksa keresztapja.47 E nexus, amint látni fogjuk, Lőrinc életében is szerepet kapott. Körmendnél ugyan az ellenzék csapatai szétszórták Mátyás seregét (1459), azonban Miklós taktikájának köszönhetően elhárult a fenyegető polgárháború veszélye.48 A háttérben ugyanis Újlaki egyezséget kötött Mátyással, így karrierjé­ben nem következett be törés.49 A király ismét erdélyi vajdává nevezte ki (1459-1472), az 1457-től viselt szlavón báni méltóságát pedig egészen 1466-ig megtarthatta.50 Mátyás bizalmát 1471-ben nyerte vissza, amikor a Vitéz János és unokaöccse, Janus Pannonius által szervezett királyellenes összeesküvésről az uralkodót tájékoztatta, s felszámolása során mindvégig kitartott mellette.51 E helyen érdemes Antonio Bonfini sorait felidéznünk, amelyek Miklós politikusi attitűdjét tárják elénk. Az uralkodó ugyanis ta­nácsért fordult hozzá, a rebellisek hívására az országra támadó Kázmér lengyel herceggel szembeni stratégia kapcsán. „Bosznia tartományurát, Újlaki Miklóst küldöncök útján kérdezte meg, hogy vajon szerinte nyom­ban meg kell-e ütköznie a támadóval, avagy jobb a halogatás. Az eszes férfi azt válaszolta, hogy odázgatni kell, mert nap mint nap sok lándzsa fordul támadásból védelemre. Mátyásnak tetszett a tanács [.. .]”.52 46 HHStA Allgemeine Urkundenreihe 1459-11-27. - Március 4-én, a salzburgi érsek ko­ronázta meg Bécsújhelyen. Josef Mayer. Geschichte von Wiener Neustadt. Bd. I. Wie­ner Neustadt im Mittelalter. 2. Teil: Eine Glanzperiode der Stadt (1440-1500). Wiener Neustadt 1926. 36. 47 Rerum Austriacarum História ab anno Christi MCCCCLIIII-MCCCCLVII, quam ex synchrono bibliothecae Augustae Vindobonensis manvsscripo codice repromsit ac edi­­dit Adrianus Rauch. Vindobonae, 1794.38.; Brigitte Haller: Kaiser Friedrich III. und die Stephanskrone. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarhivs 26. (1973) 134. 48 Veszprémy László: „Reddidit amissum fugiens Germanus Honorem“. Az 1459-es kör­mendi ütközetek historiográfiájához. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk. Csukovits Enikő. Budapest, 1998.19-32. 49 1459. július 1.: MNL OL DL 100 688. 50 Fügedi Erik: A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása. Budapest, 1970. 109-110.; Arch. 1458-1526... i. m. 92. 51 Kubinyi András: Vitéz János és Janus Pannonius politikája Mátyás uralkodása idején. In: Humanista műveltség Pannóniában. Szerk. Bartók István, Jankovits László, Kecske­méti Gábor. Pécs, 2000.25-26. 52 Bonfini, A.: A magyar történelem... i. m. 512-513. 148

Next