Nyerges András: Színünk és viszályunk. Írások magyar írókról (Pécs, 2016)
Illyés Gyula
Illyés Gyula népi demokrácia ellen”. A tiltakozó gyűlés résztvevői között megemlítik Illyést is. 1949. június 19-én ül össze a „Megvédjük a békét!” mozgalom országos tanácsa. Mekis József javaslatára Illyés tagja lesz a testületnek. 1949 nyarán a Magyar Nap (Aczél Tamással, Gergely Sándorral, Karinthy Ferenccel és másokkal együtt) Illyést is felkéri az ország megváltozott életét bemutató cikkek írására. (Ezek a cikkek az év során Szemtanú címmel kötetben is megjelentek.) Illyésnek A Puszták népe - ma című, elégedettséget sugárzó riportja az, amire egy évvel később Darvas József pozitív példaként hivatkozik. Az 1949-es Petőfi-év ünnepségeire hazánkba érkező szovjet írók fogadására (fontos momentum ez a protokollnak) Illyés is megjelenhet a repülőtéren 1949. július 31-én. Szeptember 21-én az írószövetség a Rajk-per tanulságainak levonására tisztújító közgyűlést tart, táviratban üdvözli Rákosit - vezetőségének ekkor Illyés is tagja. 1949. október 23-án megalakul a Sztálin generalisszimusz 70. születésnapja méltó megünneplését irányító kormánybizottság. Elnöke Rákosi, tagjai közé Illyés is bekerül. 1949. december 14-én (nemcsak a Csillag című folyóiratban, mint monográfusai állítják), de a Szabad Nép születésnapot ünneplő számában is megjelenik Három vers-szakasz prózában című, Sztálinra emlékező írása. December 25-én a Szabad Nép hat kis versét közli. 1950. március 30-án közli a Szabad Nép egész oldalas, Öt év távlatából című cikkét, amit Darvas a korábbiak bágyadt visszfényének nevez, s amely a földosztástól 1950-ig nyílegyenesnek láttatja a fejlődést. Ha így festett Ilylyés visszahúzódása a közélettől, vajon mit várhattak tőle még? A József Attila-díjak kiosztásakor elhangzott ünnepi beszéd adja meg erre a választ: „A magyar írók azzal viszonozhatják a József Attila-díj létesítését, ha műveikből fegyvert kovácsolnak a haza, a béke, a szocializmus ellenségeinek leleplezésére, szétzúzására!” Hiába Jelentette ki tehát Illyés 1948 nyarán, hogy a pesszimista az, aki ellenséges, gyűlölködő, sőt áruló - holmi nyilatkozatokkal ezt a penzumot nem lehetett letudni. 379