Nyerges András: Színünk és viszályunk. Írások magyar írókról (Pécs, 2016)
Illyés Gyula
Illyés Gyula AKIT DÍJJAL DÁDÁZTAK Nemrég kisebbfajta botrány kerekedett abból, hogy egy prózaíró (politikai természetű) „érdemeit” a miniszter művészeti elismeréssel József Attila-díjjal jutalmazta. Voltak, akik emiatt amúgy teljes joggal - háborogtak, csakhogy nem tudhatták: ez még mindig jobb, mint amikor a József Attila-díjat büntetésként adományozták (egy költő politikai lojalitását kevesellve) olyan valakinek, aki így nem feljebb, hanem lejjebb került a protokoll grádicsán: korábban tudniillik már kapott Kossuth-díjat is. A nagyobb után a kisebb díjat figyelmeztetésnek szánták: ha az illető továbbra sem teljesíti, amit várnak tőle, kicsöppenhet a pixisből. E fura eset 1950-ben történt, akkoriban ugyanis a könyvnapok előestéjén, június elsején osztották ki a díjakat. Hogy a gesztus dorgálásjellege félreérthetetlen legyen, a Szabad Nép az ábécésorrendet fölrúgva Szabó Pál, Karinthy Ferenc, Mándi Éva, Rideg Sándor, Devecseri Gábor neve után, utolsóként írta le Ilylyés Gyula nevét. A kultúrpolitika „húzd meg-ereszd meg!” játékából a „húzd meg” részhez tartozott Révai József 1950. március 18-án elhangzott megjegyzése, mely szerint Illyés a Két kéz című poémával csak „időtől és tértől függetlenül áll ki általában a dolgozó ember mellett”. Ez folytatódott Darvas Józsefnek a Szabad Népben, 1950. április 13-án közölt hozzászólásával: „Illyés még egy esztendővel ezelőtt is remek beszámolót írt a földosztással felszabadult parasztság új életéről. Viszont nemrégiben egy másik írását olvashattuk a Szabad Végben ugyanerről a témáról, amely íróilag is bágyadt visszfénye eddigi műveinek”. Ezekhez a baljós jelekhez képest az „ereszd meg” az 1950. június 1-jén kapott József Attila-díj volt, amit a költő monográfusai és méltatói mint kínos és megalázó epizódot említésre sem méltatnak. így tesz Izsák József könyve (1982), Tamás Attiláé (1989), és elfelejti Tüskés Tibor is (1983), holott az Arcok és vallomások-sorozat hagyományához híven évről évre araszoló időrendi táblázatot is készített a költő életének eseményeiről. Naplójegyzeteinek 1946 377