Nyerges András: Színünk és viszályunk. Írások magyar írókról (Pécs, 2016)

József Attila

József Attila A Medvetáncról, 1935-ös válogatott kötetéről eggyel több re­cenzió jelent meg, mint ahányról eddig tudtunk. írt róla 1935. szeptember 16-án A Reggel is. A lelkes kis írás elején sajnos egy kínos sajtóhiba éktelenkedik: Pőcze Borbála nevében az „ő” rö­vidre, a „z” pedig „s”-re cserélődött. Mégis öröme telhetett benne a költőnek, hiszen a cikk leszögezte: „Medvetánc című könyvével olyan sarzsit szerzett, amelytől sem lekicsinylés, sem elfogultság, sem finnyáskodás, sem pártoskodás meg nem foszthatja: adjuk tudtára mindazoknak, akiket illet, hogy ez a 30 éves fiatalember legújabb költőnemzedékünk egyik legérdekesebb és legtehetsége­sebb tagja”, s ezt még másképp is próbálja érzékeltetni: „József Attila költészete egyszerűségben, kegyetlen igazmondásban, tisztaságban Kassák Lajos prózájával áll egy szinten”, ez pedig 1935-ben, az Egy emberélete megjelenése után már nagy szó volt. A Reggel cikke azonban még valami másról is szólt: „Megrendí­­tőbb képét adja napjaink fiatalságának, az árván és éhesen kódor­gó harmincévesek kiábrándult, kétségbeesett lelkivilágának, mint azok a generációs mozgalmak, amelyek mintha csak azért rémíte­nék a burzsoát, hogy vezéreiknek mandátumokat tolongjanak ki.” 1935 tavasza a Gömbös-kormány nemzedékváltást is ígérő reformdemagógiájának ideje, azoké az ifjaké, akik némi hazafi­as-népies máz fölkenésével pőre hatalomvágyukat próbálták lep­lezni. A Reggel úgy méltatta József Attilát, mint annak (az iroda­lomban is felbukkanó) típusnak az ellenpólusát, amely március­ban még harciasán szónokolt, áprilisban pedig már kormánypár­ti képviselőként bólogatott. „Derék József Attilánk a közszerep­lés izgalmai helyett a költészet mámorában keres vigaszt” - írta a névtelen recenzens, aki cikkét aligha véletlenül nem az érett, nagy versekből, hanem a Tiszta szívvel-bői vett idézettel zárta, ehhez ugyanis bátran hozzáfűzhette: „Ez ám az őszinte prog­ram!” Vagyis más, mint a reformiíjaké. Ha csak úgy nem? E reformifjak egyike, Halasy András 1937 könyvnapjára jelen­tette meg Új Szó című „kislexikonát”, 400 fiatal magyar író ada­taival, egy jobboldali diákszervezet, a Mefhosz kiadásában. „Ez 407

Next