Nyerges András: Színünk és viszályunk. Írások magyar írókról (Pécs, 2016)

József Attila

József Attila a sajtóból, s tette ezt azért, mert Uy a foglalkozását éveken át „tisztességtelen jövedelemszerzésre” (=revolverezésre) használ­ta fel - hol másutt talált volna szellemi otthonra, mint ebben a lapban, ahol 1934. október 14-én így aposztrofálta József Attilát: „a szociáldemokraták által erősen pártfogolt Vajda János Irodal­mi Társaságban Bálint György, a kommunista izgatásért elítélt József Attila, Kassák Lajos és Bródy Lili nevelkedtek”. Az efféle névsorok arra szolgáltak, hogy a hatóság figyelmét felhívják rá, kik a vegzálandó baloldaliak. E sorozattá növelt inszinuáció kö­vetkező közleménye szerint „Kodolányi a baloldalivá fajult Bart­­ha Miklós Társaság tagja lett József Attilával együtt, aki kommu­nista ügyekbe keveredett”. S mert Uy Károly épp olyan vehemen­ciával akart ütni Ignotus Pálon, mint József Attilán, őt is megpró­bálta (összekeverve apát a fiával) rossz hírbe keverni, mondván: „a Nyugatnak a szerkesztője”, akinek „írásait a külföldi forradalmi lapok is szívesen közük.” Forradalmi lapok természetesen egyet­len szót sem közöltek az Ignotusoktól, de az apa valóban mun­katársa volt egy tekintélyes osztrák szociáldemokrata lapnak, a Deutsche Volkszeitungnak, viszont a jobboldal szemében, mint tudjuk, egyformán vörös minden, ami nem fehér. A sorozat meg­írásának valódi célját (a címben is kiemelve), a november 17-i negyedik rész árulta el: „Véget kell vetni a baloldali irodalomnak! Elég volt ebből a hamis irányzatból, mely végeredményben nem szolgálja az egészséges magyarság céljait. Ennek az irodalomnak a destrukciója számtalan mellékvonalon, liberális és sémita kap­csolaton át a magyar lélek deformálására vezet!” Úgy tűnik, a végetvetési szándék ma is kedvenc eszméje a jobb­oldalnak. Ahhoz, hogy puszta ábrándból gyakorlattá is tegye, nem válogat a technikákban: egy ideje például azt sulykolja a nemzeti közvéleménynek, hogy üdvös lenne - mint egy bizonyos irodalmi díj névadóját József Attilát lecserélni Wass Albertre. S ebben a maga szemszögéből igaza is van, mert ha ezt eléri, hamarabb szökken szárba a mag, amit Uy Károlyék 1934-ben elvetettek. 417

Next