Nyerges András: Színünk és viszályunk. Írások magyar írókról (Pécs, 2016)

József Attila

Színünk és viszályunk VAN ÉLTE MÉG EGY? Ma már nehezen hihető, de volt idő, amikor nem azért folytak csatározások, hogy József Attilát ki lehessen szabadítani a pro­letárköltő (lekicsinylő) titulusából, hanem épp azokkal kellett szembeszállni, akik ebből is ki akarták semmizni. A Magyar Nem­zet 1942. február 1-jei számában Antal Gábor azt fejtegette, hogy vége a munkásköltészet lekezelhető, primitív, „durva lanton dön­­gicsélő” korszakának, mert József Attila életműve (és Kassáké) „a magyar proletárpoézist” immár a legmagasabb művészi rangra emelte. A Matolcsy Mátyás szerkesztésében megjelenő nemze­tiszocialista lap, a Magyarság Útja 1942. február 6-i cikke erre ki­fejtette, hogy bár „távol áll tőlünk különösen a kiváló tollú József Attila nagy magyar költő költői vénáját bántani, mégis úgy érez­zük, hogy a Magyar Nemzet kritikusa tendenciózusan elhallgatott olyan nagy magyar költőket, akik végeredményben ugyancsak a magyar munkásköltők soraiba tartoznak, mint Sértő Kálmán, Sinka István, vagy a csepeli gyárrengetegben izzadva dolgozó Tá­bor István. Ki merné állítani, hogy ők nem a magyar munkásság ékesszavú szószóli? Sőt, ők az igazi magyar munkásköltők!” Három évvel később viszont más volt a tét. József Attilából hivatalosan „a proletárvers megteremtője” lett, s arról, hogy közte és a kommunista mozgalom között ne lett volna mindvé­gig zavartalan az összhang, szó sem eshetett. A kortársak azon­ban, akik tudták, hogy ez csúsztatás, kihasználták, már amíg volt, hogy demokrácia van, s próbálták helyrebillenteni a képet. A Színház című hetilap 1945/14. számában Török Sándor emelt szót ez ellen, s cikkének címét: „József Attila nem proletárköltő”, mintegy emlékeztetőül a Társadalmi Szemléből idézte, ahol ezt 1933-ban József Attila degradálásaként hangoztatták. „József At­tila csakugyan nem proletárköltő, hanem: költő - mondta Török Sándor 1945-ben - Bármi, amit elébe teszünk a szónak, mun­kásköltő, szocialista költő, iparosköltő, parasztköltő, vagy Kosz­tolányi csúfondárosságával szólva ’kohászköltő’ - az mind érték-418

Next