Jánosi István - Pusztay János (szerk.): Határtalan magyar irodalom I. (Budapest, 2020)
VI. „A DIASZPÓRA MÚLTJA ÉS JELENE” - Sárközy Péter: Az olaszországi magyar diaszpóra múltja és jelene
Sárközy Péter fejjel, majdnem ötvenéves korában döbbent rá igazán az olasz nyelvűsége alatt meghúzódó magyar identitására. Tomaso Kemény első (olasz) verseskötete 1976-ban jelent meg, melyet újabb hét versválogatás, drámák és regények követtek, és ma a szerző az egyik leg(el)ismertebb (poszt)modern költőnek számít Itáliában. Hogy olasz költőként milyen nagyra tartják, mutatja, hogy ő számít ma Marlowe, Byron, Shelley, Pound, Dylan Thomas egyik legavatottabb olasz tolmácsolójának, annyira, hogy a Mondadori Klaszikusok sorozata 1993-ban az ő fordításában jelentette meg Byron összes költeményeit. Tomaso Kemény ma az egyik legjelentősebb modern posztavantgárd európai költő, a „mitomodernismo” mozgalom egyik vezetője. Ő a milánói költők háza, a „Casa dei Poeti” igazgatója. Első magyar fordításait (Kosztolányi: Negyven pillanatkép) az 1986-ban alapított (általam szerkesztett) olasz hungarológiai szemle, a Rivista di Studi Ungheresi első számának felkérésére készítette, melyeket hamar újabb Ady Endre- és Pilinszky-versek követtek. A római magyar tanszék kérésére készítette első József Attila fordításait is, a Flóra-verseket, melyeket Kozmutza Flóra segítségével József Attila neki írt leveleivel egybeszerkesztve jelentettünk meg 1995-ben a Római Egyetem kiadójának gondozásában.20 József Attila fordításainak betetőzése volt a József Attila születése századik évfordulójára kiadott válogatott kötet (A. József, Poesie, Roma, Lithos, 2005), mely minden bizonnyal József Attila verseinek igazi költő által fordított olasz megszólaltatása. A rendszerváltás után egyre több alkalommal jött irodalomtörténész-előadóként Magyarországra, melynek során alakult ki baráti kapcsolata a magyarországi neo- és poszt-avantgárd költőkkel, mindenekelőtt Szkárosi Endrével és Szőcs Gézával. A Magyarországgal és a magyar irodalmi élettel való kapcsolatfelvétel, illetve szeretett édes 20 Attila József, Flora amore mio, szerk. N. Ferroni, Roma Builzoni, 1995. N. Ferroni - P. Sárközy, Senza speranza. Esistenzialismo e socialismo nell’opera di Attila József (Reménytelenül: József Attila egzisztencialista és szocialista költészete), a verbetéteket fordította T. Kemény), Roma, Bulzoni, 1999.