Kőszegi Margit - Dancs Réka Rebeka (szerk.): TTK. Tér – Táj – Kép - Dimenziók 6. (Budapest, 2023)
MÁTAY Mónika - TRÁDLER Henrietta • Térfoglalás Kőszegen
MÁTAY Mónika - TRADLER Henrietta Több hullámban tarolt, a 17. század utolsó és a 18. század első évtizedeiben különösen nagy számban szedte áldozatait a Habsburg Birodalom területén. Ez az időszak egyben a tridenti zsinat utáni katolikus megújulás és a törökök elleni háborúk kora, amikor a katolikus szentek alakjai kiemelt vallási és egyben politikai üzenetet hordoznak. A pestis- és Mária-oszlopok, a Szentháromság és a pestisszentek megjelenítése, számos képzőművészeti és irodalmi alkotás világosan érzékelteti, hogy a pestis kitörölhetetlen nyomot hagyott a kollektív európai emlékezetben. Különösen jellegzetesek a közép-európai, az egykori Habsburg Birodalom területén fellelhető reprezentációk. A pestis Nyugat-Európa legnagyobb demográfiai vesztesége, ökológiai katasztrófája. A kelet-európai régióban a gyérebb út- és városhálózat következtében kevésbé bizonyult gyilkosnak a kór, ráadásul a kutatások szerint a B vércsoportú magyar lakosság ellenállóbb volt a betegséggel szemben, mint a nyugatiak.25 így is sokan estek áldozatul a betegségnek, például Hunyadi János, a nándorfehérvári hős (1456), vagy a kőszegi várvédő Jurisics Miklós gyermekei. A Szentháromság-szobor felállításával Kőszeg a Habsburg Birodalomhoz való tartozását, katolikus elkötelezettségét fejezte ki. A katolikus szimbólumok megjelenítése a belvárosi térben, vagy azt is mondhatjuk, a katolikus térképzés évszázados folyamat a városban. A Kőszeg belvárosában álló Jézus Szíve-templom 1894-ben készült el. Megépítésével a hívek fél évszázados álma teljesült, a millennium előtt két évvel úgy érezhették a polgárok, méltón kiveszik részüket az általános fejlődésből, a nemzeti haladásából. A sikerre azért is szükség volt, mert számos más magyarországi várossal ellentétben Kőszegen - gazdasági okokból - a dualizmus korántsem a legdinamikusabb időszak, a városnak küzdenie kellett a korábban kivívott pozíció megtartásáért. A népszerű Székely László apátplébános így ír arról, mit jelentett a templom a helybelieknek: „A Jézus Szíve templom minden kőszegi hívőnek kincse és szemefénye. Sokan látták még, amikor épült, átélték a készülődés, gyűjtés, erőfeszítés éveit. Sokan hallottak szüleiktől a kőszegi egyházközösségnek erről a hősi korszakáról, amelyben annyi lelkesedés és buzgóság fogott össze valami egészen szépnek és szentnek az alkotására. A templom tervezői és kivitelezői messzemenően próbáltak megfelelni a kor igényeinek, amikor az akkoriban rendkívül divatos neogótikus-eklektikus stílus mellett döntöttek. A Jézus Szíve-templom tervezője a régióban felkapott bécsi sztárépítész, Ludwig Schöne, aki számos nyugat-magyarországi és ausztriai egyházi és világi épület mestere.27 Német-osztrák építészként tartották számon, aki elsősorban Bécsben, Burgenlandban és a Nyugat-Dunántúlon vállalt megbízásokat. Tevékenyen részt vett a bécsi Ringstrasse kiépítésében, katolikus, 25 Őri 2005. 26 Székely 2015. 27 Németh 1944; Bariska 1994; Nagy-Harangozó 2015. 130