Szende Katalin - Uhrin Dorottya - Vadas András (szerk.): A történelem asztalánál (Budapest, 2022)
MARHAPÖRKÖLT / BEEF STEW
EGY ELTŰNŐBEN LÉVŐ ZÖLDSÉGNÖVÉNY: A MAKÓI VÖRÖSHAGYMA Petrovics István Az élet úgy hozta, hogy 2015 őszén Nagy Balázzsal, Szende Katalinnal, Incze Jánossal, Szaszkó Elekkel és másokkal együtt részt vettem egy Temesváron rendezett konferencián. Balázsék, akik első ízben jártak akkor Temesváron, kocsival jöttek, jómagam viszont vonattal utaztam Szegedről a Bega-parti városba. A konferencia végeztével Balázsék úgy döntöttek, hogy nem a korábbi útvonalon, hanem Nagyszentmiklós és Csanád érintésével térnek vissza Budapestre. Mindenképpen szerették volna megnézni ugyanis Bartók Béla szülővárosát és az egykori püspöki székhelyet. Örömmel csatlakoztam hozzájuk, és alkalmi idegenvezetőként kalauzoltam őket a Bánság északnyugati részén. Kellemes sétát tettünk Nagyszentmiklóson. Eközben gyorsan meggyőződhettek arról: ez a város nemcsak az itt talált aranykincs és Bartók Béla miatt nevezetes hely, hiszen Révai Miklós piarista szerzetes, nyelvész, a magyar történeti nyelvészet megalapítója és az első magyar nyelvű hírlap szerkesztője is itt született. Szintén az Aranka-parti város hírnevét öregbítették a Nákó család tagjai, valamint Heim Péter, a magyar posta- és telefonhálózat kiépítője, akinek fia, Heim Pál elismert orvosként a budapesti gyermekkórház névadója lett. Ugyancsak Nagyszentmiklóson született Espersit János újságíró és neves makói ügyvéd, József Attila atyai pártfogója. Nagyszentmiklóson látta meg a napvilágot Makkai Ödön ügyvéd is, aki József Attila sógora és gyámja volt. Espersit és Makkai életútja is szemléletesen bizonyítja, hogy a történelmi Magyarország felbomlása előtt Nagyszentmiklós és környéke nagyon szoros kapcsolatban állt Makó és Hódmezővásárhely városával. Ebben jelentős szerepe volt az 1903-ban átadott Hódmezővásárhely-Makó-Nagyszentmiklós vasútvonalnak is. A Magyarcsanádot és Őscsanádot összekötő vasúti hídnak a Maros bal partján található részét azonban a románok 1918 őszén felrobbantották. Azóta nincs vasúti forgalom ebben az irányban Románia felé... A MAKÓI VÖRÖSHAGYMA JELLEMZŐI Egyebek között a fenti kirándulás emléke késztetett arra, hogy Balázs születésnapjára egy olyan zöldségnövényről írjak, amely elengedhetetlen alkotóeleme az ízletes és kimondottan magyaros ételeknek, és amely a szóban forgó régióhoz is kapcsolódik. Ez az egykor szebb napokat megélt makói vöröshagyma. A hungarikumok közé sorolt és az Oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) címkével ellátott termékek európai uniós listájára 2009-ben felvett makói vöröshagyma egy különleges vöröshagymafajta. Az ősi konyhai fűszernek számító vöröshagyma (Allium cepa), a főtt és sült ételek legkedveltebb ízesítője, az amarilliszfélék családjába tartozik, és balkáni közvetítéssel kerülhetett Közép-Ázsiából Magyarországra. Széles körű elterjedését a török hódoltság időszaka segítette. A makói tájfajta vöröshagymát Csongrád-Csanád megyében a makói tájkörzetben termesztik. Ehhez a makói kistérség másfél tucat települése - köztük Makó és Csanádpalota városa