Tóth Csaba: Pénzek színes világa (Budapest, 2020)
Királyok, királynők, királynék - II. Lajos koronázási érmei
II. Lajos koronázási érmei II. Lajos, a Jagelló-házból származó harmadik és egyben utolsó magyar király, II. Ulászló egyetlen fiaként jött a világra Budán, 1506. július 1-jén. A régen várt trónörökös születése anyja, Candale-i Anna (Anne de Foix) életébe került. Megkoronázására alig kétesztendős korában került sor Székesfehérvárott, 1508. június 4-én. A szertartást természetesen édesapja szerveztette számára, hogy ezzel biztosítsa hosszabb távra dinasztiája magyarországi hatalmát. II. Lajos koronázásáról alig maradtak fenn írott források, csak feltételezhetjük, hogy a gyermek fejére a magyar Szent Koronát Bakócz Tamás esztergomi érsek és Perényi Imre nádor együttesen helyezték fel. Különlegességnek számított, hogy a nélkülözhetetlen koronázási esküt a trónörökös nevében édesapja tette le, megfogadva azt is, hogy ezt fiának nagykorúsága idején majd meg kell erősítenie. Erre végül nem 1516. tavaszi trónra lépésekor került sor, hanem jóval később, felesége, Mária királyné 1521. decemberi koronázásán. Még ugyanebben az évben az oszmán-törökök felszámolták a déli magyar védővonal nagy részét, elfoglalták annak kulcsát, Nándorfehérvárt, amelyet Hunyadi János 1456-ban még sikeresen megvédett, továbbá Szabácsot és Zimonyt. A jelentős mértékű katonai vereség már előrevetítette árnyékát az 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csatának, amely során maga II. Lajos is életét vesztette húszesztendős korában. Az első magyar koronázási érmek II. Lajos koronázása alkalmából készültek. Ezek az arany- és ezüstérmek még nem kaptak szerepet a koronázási szertartáson, hanem magának az eseménynek állítottak emléket. Valószínűleg a II. Lajos cseh királlyá koronázása alkalmából (1509. május 11.) készült érmen a kisgyermek feje fedetlen, viszont mindkét oldalán egy-egy korona látható, amelyek feltehetően magyar és cseh királyi címére utalnak Az emlékérmek előlapjára II. Ulászló nyitott koronás profilja került, míg a hátlapon a párnán ülő trónörökös látható több, eltérő megfogalmazásban. Készítőjét az eddigi kutatások során előkerült, csupán szórványos adatok alapján még nem sikerült nevesíteni. Az érmek alapvetően három alaptípusban, és több variációban készültek, aranyból és ezüstből, több súlyváltozatban. Úgy tűnik, hogy az aranyveretek a korban használt aranyforintok (3,55 g) súlyrendszerébe illeszkedtek, tömegük kettő és öt aranyforint között szóródik. Mivel a darabok átmérője (30 mm) mindig azonos volt, a súlyváltozatok a lapkavastagságból adódtak. Az ezüstből vert példányokat már nehezebb pontos súlyrendszerbe illeszteni, ezek esetében sokkal nagyobb szóródással kell számolni, de az alapegység a nagyjából 14,5 g súlyú guldiner lehetett, ennek fényében az ismert darabok súlya fél és két guldiner között mozgott. Bár ezek az érmek természetesen nem kifejezetten a mindennapi pénzforgásom számára készültek, fizetni nemesfémértékben biztos lehetett velük. II. Lajos azon érmei, amelyen sem a gyermek fején, sem mellette nem szerepel korona, ismeretlen célból és időpontban készültek 194 Királyok, királynők, királynék