Méray Tibor: A párizsi vártán. Írások a Szajna mellől 1. (Marosvásárhely, 2000)
Jegyzetek
lumpenproletár - rendszeres munkát nem végző, „proletáröntudat" nélküli, (nagyvárosi) szegény ember. Magyarország - az első délután megjelenő magyarországi politikai napilap. 1918 után a polgári ellenzéket képviselte. Tóth László (1895-1964) újságíró, kiadó, sakkszakíró. Őrségváltás - magyar film (1942), rendezte Bánky Viktor (1899-1967). Jud Süss - német film (1940), rendezte Veit Harlan (1899-1964). A legismertebb nemzeti-szocialista propaganda játékfilm. Út és Cél - A Nyilaskeresztes Párt az 1930-as évektől Magyarországon szervezkedő szélsőjobboldali csoportosulásokat összefogó fasiszta szervezet (1939-45), amely szélsőségesen soviniszta és antiszemita eszméket hirdetett. Vezére Szálasi Ferenc. A párt orgánuma volt az Út és Cél. LUKÁCS GYÖRGY ÉS AKIK NEM KELLENEK NEKI (46. o.) Lukács György (1885-1975) filozófus, esztéta, politikus. A Tanácsköztársaság közoktatási népbiztosa. 1945-ig bécsi, berlini, moszkvai emigráns. Az MKP egyik vezető ideológusa. 1949-ben eltávolítják a közéletből. 1956 októberében Nagy Imre második kormányának művelődésiminisztere. Nov. 4-én a jugoszláv követségen kap menedéket. A Nagy Imre-csoport romániai (Snagov) internálásából hazatérve (1957. ápr.) tudományos munkával foglalkozik. Galilei (1564—1641) reneszánszkori fizikus, gondolkodó. Heltai Jenő (1871-1957) író, költő, újságíró. Kossuth-díjas (1957). keletnémet testvérpárt-Németország Szocialista Egységpártja, ném. SED. Az 1946-ban alapított párt 1990-ben az NDK felbomlásával együtt oszlott fel. Élet és Irodalom - 1957. nov. 15. száma közli Abush beszédét. Abush, Alexander (sz. 1902) német (NDK) politikus. 1919-től az NKP tagja. Művelődésügyi miniszterhelyettes, majd államtitkár (1954-58), művelődésügyi miniszter (1958-61). Az NDK minisztertanácsának elnökhelyettese (1961). terjesztett tavalyi előadása - Lukács György 1956 januárjában felszólalt a IV. német írókongresszuson. Előadásában a marxista ideológia újjászületésének perspektíváit vázolta fel. József Attila kommunista pártból való kizárása - József Attila 1930 őszétől a KMP tagja. Miután 1931-ben a moszkvai szektás irányvonalú Sarló és Kalapács c. lap (1929-37) szociálfasisztának bélyegezte, 1934-től kizárják a pártból. 343