Méray Tibor: A párizsi vártán. Írások a Szajna mellől 2. (Marosvásárhely, 2000)
Nem megy a fejükbe
NEM MEGY A FEJÜKBE „... a végső búcsúkor mégsem a BBC hullámhosszán sugárzott elfogultságai, vagy az Irodalmi Újság rosszhiszemű cikkei jutnak eszünkbe. Ha Ignotus Pál nevét halljuk - József Attila személyét, művét asszociáljuk. A Szép Szó fejléce jelenik meg a szemünk előtt, ahol az volt olvasható: »Szerkesztik Ignotus Pál és József Attila«." így ír, hosszabb cikk keretében a halott Ignotus Pálról az Elet és Irodalom hasábjain egy bizonyos E. Fehér Pál. Olvassuk a nekrológot és arra gondolunk: érdekes, nem megy a fejükbe. Mert nem megy a fejükbe. Egyszerűen nem megy a fejükbe, hogy az az Ignotus Pál, aki József Attilával együtt szerkesztette a Szép Szót, aki a BBC hullámhosszán a fasizmus és az Irodalmi Újság hasábjain az 56-os forradalom eltiprói ellen hadakozott - ugyanaz az Ignotus Pál volt. Nem megy a fejükbe. S azért nem megy a fejükbe, mert - ők is ugyanazok. Ugyanazok, akik a második világháború küszöbén Moszkvából támadták, gyalázták Ignotus Pált, a Szép Szó szerkesztőjét; ugyanazok, akik kizárták a kommunista pártból József Attilát; ugyanazok, akik a háború után Ignotus Pált - mint kémet, ügynököt, hazaárulót - 7 évre börtönbe zárták; ugyanazok, akik még 1963-ban is így írtak róla a Magyar Irodalmi Lexikonban: „Publicisztikai tevékenysége a hidegháborús körök szolgálatában áll". A sztálinizmus vaspáncéljában avagy liberálisabb mezben - a fejük, a gondolkodásuk, a lényegük ugyanaz. S ugyanaz a magatartásuk az emigráns irodalom legjobbjai, a megalkuvásra, egyoldalú engedményekre legkevésbé készek iránt is. Akiket elismernek, méltatnak, magukénak vallanak. Késedelem nélkül, majdhogynem sietősen. Mihelyt meghaltak. 1978 május-június 89