B. Kovács András: Az uniós stressz. Riportok a családi gazdálkodás jövőjéről és a lehetséges tagosításról (Marosvásárhely, 2009)
II. rész. A családi gazdaság és a szövetkezés - Kerteurópa: továbbra is a családi gazdaság az alap
ugyanazok az infrastrukturális szolgáltatások és ugyanolyan elérhetőségben, mint városon. Erre is minumum 15%-ot kell fordítani. És a negyedik tengely: a Leader, a helyi kezdeményezések programja. Ez ma is működik, erre minumum 7%-ot kell majd költeni, míg ma csupán 0,5%-ot ír elő az Unió. Óriási a növekedés. A Leader és a Leader plus program, mely ma is működik (az Unióban!), tehát nem előcsatlakozási alap, hanem benne van a struktúrában, azt jelenti, hogy helyi partnerségek, helyi ötleteket felhasználva létesíthetnek saját prioritásokat. Például az önkormányzat, az egyház, egy civil szervezet, egy nem formális nőszövetség, mely nem jogi személyiség, köthet olyan partnerséget, amelynek van egy bizonyos témája, tétje és akkor ezt akarja megvalósítani. Ez lenne a Leader plus program. És erre gyakorlatilag a 14-szeresét lehet elkölteni annak, ami eddig jutott rá. Ha a fentieket összeadjuk, kiszámítható, az össztámogatás minimum 62%-a kötött, meg van szabva, mire költhető. A maradék 38%-ot el lehet arányosan osztani a négy között — ez a nemzeti kormányok dolga. Rátehetik az egészet csak erre, vagy arra, vagy csak amarra. Ebbe tehát egyéb gazdasági ágazatok meghonosítása is értendő, nemcsak a mezőgazdaságiaké. A harmadik tengely, az életminőség javításában ugyanis benne van a kisegítő, kiegészítő jellegű vállalkozások letelepítése. Tehát ha, teszem azt, egy vidék mezőgazdaságában pl. a gyümölcstermesztés meghatározó, akkor egy gyümölcslé-gyár felállítását lehet ugyancsak az uniós forrásokból finanszírozni az életminőség javítása program keretében. * Eddig az illyefalvi polgármester felvezetése a várható változásokról. A kérdés az marad: mi hasznunk származik nekünk abból, hogy az Unió szemlátomást átalakul belülről, módosul az a belső valóság, melyhez nekünk is hamarosan alkalmazkod-150