Fodor Ilona: Csillagokból kopjafa (Marosvásárhely, 2000)

Függelék

Mint levetett ruhám, nyújtózva lépek át tüstént láncomon. Vetkőzöm. Nem neked, te kerge tányérnyaló, aki magad r hősnek szavalva leplezed le, pribéknek is mily ócska vagy. " A poéták üzenetváltásának egyébként még nincsen vége. József Attila már költi „barátságos válaszát...” Nyilvánvaló - [fűzi hozzá Pejtsik], hogy József Attila ha csupán a Nyugat-ban megjelent négy sort olvasta volna is, nem értette félre Illyés Gyula válaszát, akinek talán nem is volt személyes oka sértődésre, hiszen ő - mint a Nemzet tudósítója írta -, a „megsértett költői kar” nevében felelt. Alig hiszi el a mai ifjúság, hogy Illyés Gyula tudta volna mit fog megírni „megértésül” ehhez Szabolcsi Miklós, aki a kötet 741. oldalán olvasható sorok tanúsága szerint a versek megértéséhez a következőket írta bevezetésül az ő magyarázó jegyzetei elé: „A versekre vonatkozó egyes tudnivalók tekintetében a kritikai kiadás­ra utaljuk az olvasót. Itt csak olyan esetekben füzünk megjegyzést a ver­sekhez, ha azok meghatározott alkalomra készültek és megértésükhöz tárgyi magyarázat szükséges.” [Ezután következnek a Pejtsik által kipécézett tárgyi tévedések felso­rolása, majd újra szó kerül a Szolga komplexusról:] „Illyés Gyula versének József Attilára vonatkozó nyolc sora közül a harmadikban lévő sajtóhibáért nem felelős a „Nemzet” c. lap, mert ez a sor értelmetlen, ha „m” van a „ruhám” szó végén, a szükséges „n” helyett. Márpedig az újságban így van. Annak bizonyítására, hogy a „Nemzet” a „Nyugaf’-ból már hibásan vette át a második sor második szavát, kevés ember venne magának fárad­ságot, ha egyáltalán van lakóhelyén olyan könyvtár, ahol ezt a régi folyó­iratot megkaphatja - mondjuk: egy fiatal irodalomtörténész pedagógus, aki ezt észre is venné és szóvá is tenné. Az itt boncolandó szó a Nyugat-ban 1937. június 8-a előtt került a Nemzet „tudósítója” elé, hiszen az 1937. június 8-án megjelent újság kö­zölte (...) Egy „t” betű kellett volna, vagy egy szótag ahhoz, hogy az első mondat értelmes legyen. Vagyis Szolga — mondom én, magamra, jó 452

Next