Fodor Ilona: Csillagokból kopjafa (Marosvásárhely, 2000)
Menczer Béla Párizsban
teoretikusai s a Kommunista Inernacionálé álláspontját hangoztatta versben és prózában is. - Nem tudhatta ő sem, hisz mi sem tudtuk: kissé szektás politikánk volt nekünk akkor. Csak később, a harmincas évek elején, de főleg 1936-tól ismertük fel, hogy szocialista társadalmat nem lehet egységfront nélkül, tehát tömegbázis nélkül - szektás módon - megteremteni. Ezért mondta Menczer barátom, hogy a költő ekkor még „ ideológiákban ” gondolkodott. S ennek elsősorban mi voltunk az okai, forrásai. - Menczer Béla elmondta, mennyire érdeklődött József Attila minden új iránt; elmondták mások, hogy a költő ekkor ismerkedett meg az anarchista tanokkal is. Erről én bővebbet is mondhatok. Attila több ízben beszélt velem az anarchizmusról (mint tudjuk, tagja volt az Anarchista-Kommunista Uniónak is); érdekelte az anarchisták lapja, a Libertaire is (a lap címét Szabadosnak fordítanám), s megismerkedett révemen egy Achille Dauphin- Meunier nevű joghallgatóval, ifjú anarchistával (a Libertaire későbbi szerkesztőjével), aki az anarchista lap munkatársa volt. Nem tudom, hogy Sarló Sándor kire és mire gondolt, amikor azt írja, hogy József Attila »rövid időre egy francia anarchista bűvkörébe került«, de azt tudom, hogy a szintén Párizsban élő, s az ottani proletkultban tevékenykedő Sarló (aki a költőt még Szegedről ismerte) téved abban, hogy József Attila Szabados dal át pusztán polgárpukkasztó, anarchista kísérletnek tekintette volna. Ez a Libertaire-í/a/ legalább annyira a »rossz« kapitalizmus tréfás rekviemje, amennyire az anarchizmus »bűvkörében« fogant költemény is. - Igazat adok Fodor Ilonának - (aki nem is titkolja, hogy’ személyemnek az »alibi« szerepét szánja), — nos igazolnom kell őt, miután ismerem József Attila korabeli nézeteit: a költő ezzel a versével nem hivalkodott, de nem is fordult szembe az anarchista tanokkal — mint ahogy’ egyes irodalomtörténészek állítják a költemény nem e tanok persziflázsának készült: hanem elsősorban a legeslegjobb szocialista társadalom érdekében íródott. Nem a »célzata tréfás«, amint az a Párisi Munkás szerkesztői üzenetében olvasható, hanem csupán a hangneme. A Szabados dal mondandója az egyre inkább »forgolódó« gyarmatok és »tőkés birodalmak«: »lágy Ázsia« és »borzolt Afrika«: az akkor folyó marokkói háború, az induló vietnami háború (mely csak tegnapelőtt ért véget) híradásának tekinthető; legalább oly komoly híradó és riadó volt ez a vers, mint amilyen híradást - ebben az időben André Malraux és Ho Si Minh közösen szerkesztett antiimperialista, illetve antikolonialista saigoni újságja jelentett. ” - Eddig Wessely László - számomra rögtönzött - „ alibije 323