Fodor Ilona: Csillagokból kopjafa (Marosvásárhely, 2000)
Két élet - egyben
volt. Szóval: urbánus azt jelentette: Nyugat felé orientálódni, a nyugati demokráciát elfogadni modellnek, mint azt a Szép Szónak a köre is csinálta. A „népi” pedig azt jelentette - elvben és kezdetben egy speciális magyar nemzeti-népi-faji koncepcióra alapozni a politikát. Csakhogy: a „népiek” között nagyon sok nyugati orientációjú ember volt. Viszont a Szép Szó körében is voltak emberek, mint - elég csak a József Attila nevét emlegetni - akivel kapcsolatban fel lehet vetni a kérdést: hogy tulajdonképpen mennyiben volt ő „urbánus”? - Márpedig - és ezt soha nem lehet eléggé hangsúlyozni (én József Attiláról írott cikkeimben is igyekeztem erre rámutatni): az egész Szép Szó-csoportban tulajdonképpen József Attila volt az, aki Ignotus Pali mellett a legélesebben, kezdettől kezdve „népi”-ellenes volt. És miért? Mert magában a „népi” szóban a völkischideológiának, a fajelméletnek a megnyilatkozását látta. És ha elismerte is, hogy ebben a népi csoportban nagyon sok áramlat van, hogy vannak köztük rasszisták, vannak antiszemiták, de vannak filoszemiták is: hogy nem lehet az egész csoportot rasszistákként elkönyvelni, mégis szemben állt ezzel a mozgalommal. Mert a csoport nem-rasszista tagjai is tartózkodtak attól, hogy a zsidókérdésben - néhány aláírástól eltekintve - nyíltan fellépjenek. Szóval ez rendkívüli komplikált kérdés volt, és én azt hiszem, hogy tulajdonképpen, ahogyan ma is, tudomásom szerint - az egész urbánus és népies vita középpontjában a zsidókérdés állt és áll. A népiesek az urbánusokat egyszerűen mint zsidókat próbálták elkönyvelni, ami rendkívül igazságtalan volt. Egyrészt azért, mert közöttük is - például a Pa/avz-csoportban, Illyés körül - voltak zsidók vagy zsidó származásúak, másodszor pedig a Szép Szó gárdájában is ott volt - József Attilán kívül - Gáspár Zoltán és számos barátunk, akik nem voltak zsidók. - De ott van például Cs. Szabó László: ő kikhez tartozott? Ő nem volt népi, inkább urbánus volt, de azért inkább a népiekhez húzott - barátságból... Én a Szép Szó indulása idején igyekeztem ezeket az ellentéteket elsimítani. És itt kell beszélnem két kortársamról: egyfelől a „népi” Illyés Gyuláról, másfelől az „urbánus” és - mindőnk között a leginkább anti-népi Hevesi Andrásról. Arról is - közvetve -, mennyire nem „urbánus” mivoltom távolított el Illyéstől, s hogy „urbánus” ideológiám mennyire nem fért össze a Hevesi Andráséval. Illyés Gyulával Babits Mihálynál ismerkedtem meg. Jóba lettem vele, bár ritkán találkoztunk. Amikor a Szép Szó megalakult, találkozásaink 359