Fodor Ilona: Csillagokból kopjafa (Marosvásárhely, 2000)
Függelék
légvéttel, szabadon. - Illetve, ahogy Illyés 1977. évi kötetében olvasható a második sor, ,jó légvétellel, szabadon”. Stb., stb....” F. I. megjegyzése: Pejtsik ezt az Írást megküldte Szabolcsinak és úton-útfélen terjesztette, de Illyésről lévén szó, ebbe a dologba senki bele nem avatkozott. A gépelt írás kiadatlan maradt. 3. „József Attila kéziratai és levelezése (Katalógus)” címmel a Petőfi Irodalmi Múzeum 1980-ban kiadványt adott ki az Intézményben található József Attila-dokumentumokról. Az Ars poetica „lelőhelyeként” egyrészt József Jolánt nevezi meg, akinek hagyatékából Szántó Judithoz került e vers, meg - más változatok tulajdonosául Cserépfalvi Imrét. A Szép Szó nyomdai gépiratán Németh Andornak ajánlás olvasható, (p. 38-39.) Ugyanitt az Egy költőre című versnél ez áll: „József Jolán hagyatékából Szántó Judit gyűjtése.” A nyomdai jelzés Ignotus kezétől van. A vers születésének időpontja: 1937. okt. (p. 67.) 4. Szó van a versről Németh Andor József Attila című könyvében is, amelyet - fénymásolatban - megküldtem Magának. Azt kérdi: mikor és hol jelent meg a könyv? A Cserépfalvinál, 1943-ban; évszám a könyvben nem található. A Cassis-ban írott Németh-féle előszó 1942-es áprilisi dátummal van ellátva (ez megvan Magának). Most befejezem a Szolga-komplexust, remélem, kielégítő a válasz. Tanács: Jól odamondogatni „nekik”. Maga megteheti. Én - ha akarnám is (és nagyon akarom), de nem közölnék... Majd írok egyszer ilyen irányú Illyéssel kapcsolatos „igazmondó” kanosszámról. Szeretettel: Fodor Ilona Fejtő Ferenc levele Fodor Ilonához 1981. júl. 17. Kedves Fodor Ilona, nagyon megrázott az utolsó levele. Nem gondoltam volna, hogy ennyi szenvedésen ment át, s hogy ily kevés biztonságot ád az értékes munka, amelyet végez, s amelyet mégis csak el kellene ismerni. A Monzie-ét érdeklődéssel olvastam. Sok mindent megtudtam róla a Maga írásából, amiről nem volt tudomásom. Én felületesen ismertem, csak 453