Darvay Nagy Adrienne: Bohócruhában (Marosvásárhely, 1998)

A nyolcvanas évek elején - a Sétatéren

Horváth - Kollo Bélával közösen - a szilveszteri premiert is megren­dezte: Nóti Károly közönségcsábító Nyitott ablakját, úgyszintén az ő fel­adata volt a kötelező román darab. Tudor Popescu Szépségversenyét 1981. május 6-án láthatta először a közönség. Popescu elfoglalta Baranga helyét a honi színpadokon. Egy kutyaszépségversenyről írt groteszk, sőt abszurdoid bohózatot, amelyben „a kis- és nagykutyák” bizonyos szemé­lyekkel akár behelyettesíthetők lehettek volna. Horváth Béla azonban tár­salgási szalon-komédiát csinált belőle.182 Senkálszky Endre évek óta tartó antik dráma-ciklusa szintén folytató­dott. Ráadásul két sorozatban. Decemberben az Elektrával befejezte Szophoklészt és az Oresztésszel bevezette Euripidészt, akinek tavasszal az Alkésztiszé t és a Mede iáját ismertette meg a közönséggel. A kolozsvári nézők szép számú irodalmi műsort is láthattak színpadjukon. December 7- én Nagyon fáj címmel Major Tamás rendezett egy József Attila-estet; Ceauşescu születésnapjára megint László Zoltán volt a felelőse annak az irodalmi összeállításnak, amelyet Fáklya ragyog címmel hirdettek a plaká­tok; Dehel Gábor áprilisban Józsa Béia-műsort rendezett. A színház főrendezője az évadot Magyarországon kezdte; ezúttal Győrben Kisfaludy-játék címen rendezett egy nagyon érdekes produkciót. Kolozsváron viszont márciusban tetralógiává növelte a Sütő András­­színműsorozatot; április 1-jén pedig Huszár Sándor A mennybemenetel elmarad, eredetileg „Gyermekem, jövendő” című versenydarabjának ős­bemutatóját rendezte meg, amelyet annak idején a szatmáriak is szerettek volna játszani. Huszár mindenki által elhagyott munkásigazgatóról szóló szatirikus drámájának hőse „eszmeileg” rokonítható az Öreg ház főszerep­lőjével; az előadás, a kritikák szerint, nem sorolható Harag legjobb mun­kái közé.18’ Sütő András, aki 1973-ban Herder-díjat kapott, egy körülbelül tíz év­vel korábbi szellemes esszéje, a Perzsák nyomán írta A szuzai menyeg­­zőm című történelmi paraboláját, amelyet ezúttal elsőként Harag György rendezett meg, s a kolozsvári ősbemutató egy égész hónappal megelőzte a magyarországit, amelyet Ruszt József neve fémjelzett. Sajnos, a negyedik Szamos-parti Sütő-Harag együttműködés nem közelítette meg a korábbi három közös produkció színvonalát. Ezúttal nemcsak a dráma nem volt tökéletes színpadi anyag, de igazában Harag sem tudott vele mit kezdeni. 165

Next