Jakab Sámuel: Életünk forrása, a termőföld. Talajtan- és környezettudomány-népszerűsítő írások (Marosvásárhely, 2009)
Talajtermékenység - tápanyag-gazdálkodás
is kár lenne. Legjobban éppen a mezőgazdasági termelés növekedésében értékesíthetjük, szerves trágyaként. Nem is csak a mezőgazdasági eredetű hulladékról, trágyáról van itt szó, hanem a különböző salakokról, hamuról, fekáliákról, fűrészporról, fakéregről, ipari hulladékról stb. Mindezeket megfelelő vegyi elemzés alapján, megfelelő arányban összekeverik és komposztálják, majd pedig az éghajlati, geokémiai, vízháztartási, talajtani viszonyok és növényi kultúrák szerint kell értékesíteni. Ilyen irányban már több helyen is próbálkoztak, nem kis sikerrel. Berlinben például városi hulladékból készítenek különböző trágyákat; Indiában szalmát és salakot használnak trágya készítésére; a Szovjetunióban lignoszulfonát-hulladékot használnak a talajszerkezet javítására. S minálunk vannak, akik istállótrágyacentrikusságnak tekintik, ha valaki arra buzdít, hogy használjunk fel minden kárba vesző kész trágyát, amit még komposztálni sem kell, csak nem kell hagyni, hogy szétfolyjon az istálló körül, hanem jó gazda módjára kezelni, tárolni, megóvni a kiszáradástól, és úgy értékesíteni földjeinken. Mindez nem jelenti azt, hogy műtrágyára nincs és nem is lesz szükség. De mennyire, hogy szükség van! Ám ne essünk egyoldalúságba! A szervesanyag-hulladéknak a biológiai körforgásba való újra bevitelének a kérdése ma már nemzetközi szervezetek, tudományos kutatóintézetek témáját képezi. Ne felejtsük el, hogy a talaj a szerves anyagok lebontásának, oxidációjának, ásványosodásának egyik igen hatásos tényezője, s mint ilyen valóságos „szemétfaló”. E tulajdonságánál fogva igen kiváló környezettisztító közeg is. De ha mesterségesen megakadályozzuk abban, hogy e természetes funkcióját betölthesse, s csak vegyi anyagokkal „tápláljuk”, nemhogy a környezetet tisztítaná, hanem maga is elszennyeződik. Ettől pedig mindenkinek óvakodnia kell, aki „nem hátra, hanem előre” kíván mutatni. (.Falvak Dolgozó Népe, 1975. április 9.) A MŰTRÁGYÁK HASZNOSULÁSÁRÓL Hegedülni lehet hallás után is, de igazán jól csak az muzsikál, aki alaposan ismeri a hangjegyeket, a kottát. Hogy miért ez a hasonlat jutott eszembe a műtrágyázással kapcsolatosan? Mert ez is - ha csak hallomások, szakszerűtlen vélemények alapján végzik - az esetlegesség kockázatával jár, legtöbbször nem hozza meg a várt eredményt. Ezért úgy gondoljuk, nem árt, ha néhány alapelvre felhívjuk olvasóink figyelmét.- Nem elegendő a tervezett termés eléréséhez szükséges műtrágyaadagok többé-kevésbé reális kiszámítása, mert tápelem-tartalmuk érvényesülése a tényezők sokaságától függ, amelyek gyakran számításaink kiigazítására kényszerítenek. 132