Tófalvi Zoltán: Északi változatok. Tófalvi Zoltán beszélgetései Skandináviában élő magyarokkal (Marosvásárhely, 2000)
Sulyok Vince: Fényörvény életünk
kel együttműködve adtunk ki egy József Attila-versválogatást Tiszta szívvel (Mad rent hjerte) címen. Ez volt az első norvég nyelvű József Attila-fordítás. A kritika melegen fogadta, de alaposan elkéstünk, mert - bármennyire költőnemzedékek nőttek fel a hatása alatt - norvégul mind formai-költői, mind politikai-társadalmi szempontból bizonyos mértékig túlhaladott. Ez ellen mi, magyarok, hiába tiltakozunk. Legjobban Pilinszky János fogta meg a norvégokat. Verseinek fordítására és megjelenésére szerencsés időpontban került sor, 1978-ban, amikor A vesztőhely illata (Lukten fra retterstedene) címen jelent meg egy válogatás. Pilinszky keresztény humanizmusa, antifasizmusa még erősen rezonált a német megszállás emlékét büszkén idéző norvégokban. Hasonlóan melegen fogadták Csoóri Sándor verseinek norvég fordítását. Csoóri verseiben a máról szól, s erre mindig akad „vevő”. Illyés Gyula is jó fogadtatásban részesült, akárcsak Weöres Sándor, Kányádi Sándor. A kritika melegen írt a műfordításokról, de még sem váltak az irodalmi köztudat részeivé. A norvég recenzensek Illyés Gyula, Pilinszky János, Csoóri Sándor verseit fogadták a legnagyobb elismeréssel, a mai prózaírók közül Konrád Györgyöt, Esterházy Pétert és Nádas Pétert idézik. Jómagam Esterházy Pétertől és Sánta Ferenctől fordítottam. A nyelvi távolság mellett a földrajzi távolság sem elhanyagolható: a magyar és a norvég irodalom között eleven kapcsolatról nem nagyon lehet beszélni.- Hány magyar irodalmi mű jelent meg norvég nyelven? — A norvég művelődésügyi minisztérium részére elkészítettem egy kimutatást. A hatvanas évektől errefelé 35—40 fordításkötet látott napvilágot, ami igen jelentős teljesítmény. Ezek jó részét én fordítottam... Természetesen egy-egy műfordítás-kötet megjelenése hozzájárulhat egy írói, költői életmű jobb megismeréséhez. Vannak kivételek is. Említettem már, hogy 1973-ban jelent meg az első Petőfi-fordításkötet — a nagyhírű Gyldendal Norsk Forlak kiadó gondozásában -, a költő születésének 150. évfordulójára. Petőfi Sándor azonban már több mint száz éve a legismertebb magyar írói név Norvégiában. 1526, a mohácsi csatavesztés után Magyarország kikerült az európai népek érdeklődési köréből, s mindig egy-egy szabadságharcra volt szükség, 257