Fekete Andor: Közélet és kaszinó (Marosvásárhely, 2019)
40 ÉV ÜGYVÉDI MŰKÖDÉSEM - 33. Meggyesfalvi téglagyár - 34. Erdélyi Építő Rt
33. Meggyesfalvi téglagyár 1917-ben kezdeményezésemre a budapesti Magyar Bank (utóbb Angol-Magyar Bank) affiliálta 49 a helyi Közhasznú Takarékpénztárt. (Erről később külön, részletesen fogok szólni.) Ezt követően 1918-ban a Straetz-csődtömeghez tartozó téglagyár és szeszgyár árverésre került.50 Azt ajánlottam, hogy mindkét gyárat vegye meg a Magyar Bank. A szeszgyár megvételétől az utolsó pillanatban visszaléptek, ami, mint rövidesen kiderült, egy lényeges nyereségről való lemondást jelentett. A téglagyárat azonban megvette a Magyar Bank. Nem egyedül, hanem egy konzorciummal. Ennek tagja volt a helyi Agrár Takarékpénztár, kisrészben Bürger Albert sörgyáros és Gárdos József, a Székely Gazdák Szövetkezete vezetője. Utóbb a Magyar Bank megvásárolta a konzorcium többi tagjainak részvényét, végül pedig hosszas, többévi fáradozások eredményeképpen a Magyar Bank a téglagyár részvényeit átadta a Marosvásárhelyi Magyar, utóbb Leszámítolóbanknak, amely így kizárólagos tulajdonosa lett a téglagyárnak, egy olyan értéknek, amely egy vidéki banknak minden időben a legnagyobb belső, reális, a mindenkori pénz értékétől független értékét jelentette. A vállalatnak kezdettől fogva jogtanácsosa voltam. Ebben a minőségemben, különösen amikor nehézségek adódtak, igyekeztem kötelességemet lelkiismeretesen teljesíteni. 34. Erdélyi Építő Rt. A meggyesfalvi téglagyár megvételével egyidejűleg a Magyar Bank vezetése alatti csoport megalapította Marosvásárhely székhelylyel az Erdélyi Építő Rt.-t is. Ennek célja volt a háborús rongálások folytán Erdélyben várhatóan bekövetkező nagyobb szabású építkezések lebonyolítása. A megállapodás szerint a Magyar Bank delegáltjait távollétükben én képviselem, így biztos volt a Magyar Bank afelől, hogy tudomása nélkül semmi fontos ügyben a határozatot nem 49 fiókintézményévé tette 50 Vö. a 8. fejezettel. 81