Fodor Imre: Tanulságaink kézikönyve (Marosvásárhely, 2019)
Tanulságaink kézikönyve (1815-2015)
börtönbe került, mivel élelmet vitt ki a hegyekbe a csapattestüktől leszakadt magyar és német katonáknak. A legnehezebb években, amikor többen azért fordultak el a Fodor családtól, mert féltek, nyilvánosan a család mellé állt. Fodor Pál második feleségeként, majd özvegyként mindig jó viszonyban volt velünk, Fodor Pál fiaival. Apánk elhunyta után évtizedekig Szovátán élt, dolgozott a polgármesteri hivatalban, és tudásával sok emberen segített. Régi és erős kapcsolatai voltak az erdélyi római katolikus egyházzal, így megkísérelte - velem együtt -, hogy Bálint Lajos érseket meggyőzze, aránylag fiatalon ne mondjon le tisztségéről. De Bálint Lajos hajthatatlan maradt, és az utódlás módja sok kárt okozott Erdélynek. 9. Balogh Pál (1910-1983), híradástechnikai mérnök, Fodor Ignác és László Anna dédunokája, Stemmer Olivér és Fodor Berta unokája, géresi Balogh József és székelyudvarhelyi Stemmer Mariska fia. Géresi Balogh József gépészmérnök „életét a szeretet és a jóság vezette”. Elődjéről 1790- ben azt írták: „Bizonyos, hogy donataria és passessionata famíliából légyen.” Balogh Pál kiváló híradástechnikai szakember volt. Az 1940-es évek elején Kolozsváron dolgozott. A magyar híradástechnikai kormánybizottság tagjaként 1957 őszén azért ment Bukarestbe, hogy találkozhasson velünk, és informálódjon a letartóztatott Fodor Pál helyzetéről. 1974-ben Puskás Tivadar-emlékéremmel tüntették ki. Felesége, Farkas Kornélia már fiatalasszonyként vállalta az erdélyi törekvéseket. 10. Balogh András (1919-1992), festőművész, művészettudományi szakíró, egyetemi tanár, Fodor Ignác és László Anna dédunokája, Stemmer Olivér és Fodor Berta unokája, géresi Balogh József és a székelyudvarhelyi Stemmer Mariska fia, Balogh Pál öccse. 1971-ben a firenzei nemzetközi biennálén aranyéremmel tüntették ki. Festményeit, melyeket poétikus realizmus jellemez, a Magyar Nemzeti Galériában, vidéki múzeumokban, valamint hat külföldi múzeumban, illetve gyűjteményben őrzik. A budapesti Kertészeti Egyetem kerttervezés és kertművészet kiváló tanáraként ma is emlegetik, és tanulmányokban, könyvekben utalnak rá. A szakirodalomban több, saját rajzaival gazdagon dokumentált munkának a szerzője. Felesége Nemeskürty Márta (1928-), Nemeskürty István Széchenyi-, József Attila-, Balázs Béla- és Kossuth-díjas író, irodalomtörténész, egyetemi tanár és nyugállományú dandártábornok húga. (Nemeskürty István az 1972-ben megjelent Rekviem egy hadseregért című művében először állított maradandó emléket az 1943. január 12-én kezdődött doni katasztrófában a 250 000 fős, a 2. második magyar hadsereg kötelékéhez tartozó, a harcokban.