Fodor Imre: Tanulságaink kézikönyve (Marosvásárhely, 2019)

Tanulságaink kézikönyve (1815-2015)

Másnap megkapja a napi kenyéradagját és fél csajka erősen sós káposz­talevest. Utána felviszik a pincéből a negyedik emeletre, kihallgatásra. Nemsokára bejön a szobába egy ezredes, és kiadja a parancsot: „Őrnagy elvtárs! Ez az ember addig nem hagyhatja el ezt a szobát, amíg minden papírt alá nem ír! Addig nem eszik, nem iszik vizet, nem alszik, hanem gondolkozik az élet múlandóságán.” Szokás szerint érkezett a váltás. Min­den nyolc óra letelte után jött egy másik vallatótiszt, aki köteles volt kérdé­seket feltenni, hogy az áldozat szellemileg teljesen kimerüljön. Éheztették, szomjaztatták, két és fél nap után csak hörögni tudott. Akkor érkezett az ezredes, s odasúgta a vallató tisztnek: „Elvtárs! Ez nem megy tovább! An­­­nyira makacs és hülye, hogy itt döglik meg, a kezeink között. Adjon neki egy kancsó vizet, és holnap lehozatjuk a feleségét és a lányát, majd akkor vallani fog!” „Ezredes úr! Ne bántsák a családomat, ők nem hibásak, hogy én a szocializmus útját választottam. Adják ide azt, amit alá kell írni, válla­lom a börtönt, hiszen nemsokára úgyis meghalok, de ne bántsák a lányo­mat.” „Lássa, mi erre azt szoktuk mondani, hogy ingyen ette meg a szart. Már előbb is aláírhatta volna, mert társai már hamarabb aláírták.” Egy hét múlva, 1950. július első felében kivitték a belügyminisztérium pincéjéből Jilavára, a föld alatti börtönbe. Egyedül Márton Áron marad továbbra is a pincében. (Fodor Imre a fenti idézeteket a Domokos Pál Péter neve alatt Budapes­ten, 1989-ben megjelent Rendületlenül... Márton Áron Erdély püspöke című kötet 185-186. oldaláról idézte. A kötetet szerkesztő Hídvégi Máté — aho­gyan erre Vincze Gábor a Székelyföld 1999­ novemberi számában megjelent tanulmányában rámutatott - Lakatos István, hely és év nélkül legépelt ön­életírásából - József Attila Tudományegyetem, Szeged, Társadalomelméleti és Kortörténeti Gyűjtemény, M[anuscriptu]m. 1617 - úgy vett át hosszú részleteket, hogy nem jelezte az idézetek forrását. „Az eljárást annál is in­kább különösnek tartjuk, mivel Lakatos Istvánnak az volt a határozott kíván­sága, amikor a nyolcvanas években kijuttatta Magyarországra a kéziratát, hogy mindaddig, amíg ő vagy Ceauşescu él, a visszaemlékezés nem publi­kálható...” Fodor Imre joggal idézhette, hiszen azóta Lakatos István vissza­emlékezésének több részlete nyomtatásban is megjelent. ( T. Z.) Márton Áron püspök és társai koncepciós pere 1951. július 30-án kezdődött Márton Áron püspök és társai koncepciós pere a Bukaresti Katonai Törvényszéken. A bírósági tárgyalás titkos volt.

Next