Fodor Imre: Tanulságaink kézikönyve (Marosvásárhely, 2019)
Tanulságaink kézikönyve (1815-2015)
Másnap megkapja a napi kenyéradagját és fél csajka erősen sós káposztalevest. Utána felviszik a pincéből a negyedik emeletre, kihallgatásra. Nemsokára bejön a szobába egy ezredes, és kiadja a parancsot: „Őrnagy elvtárs! Ez az ember addig nem hagyhatja el ezt a szobát, amíg minden papírt alá nem ír! Addig nem eszik, nem iszik vizet, nem alszik, hanem gondolkozik az élet múlandóságán.” Szokás szerint érkezett a váltás. Minden nyolc óra letelte után jött egy másik vallatótiszt, aki köteles volt kérdéseket feltenni, hogy az áldozat szellemileg teljesen kimerüljön. Éheztették, szomjaztatták, két és fél nap után csak hörögni tudott. Akkor érkezett az ezredes, s odasúgta a vallató tisztnek: „Elvtárs! Ez nem megy tovább! Annyira makacs és hülye, hogy itt döglik meg, a kezeink között. Adjon neki egy kancsó vizet, és holnap lehozatjuk a feleségét és a lányát, majd akkor vallani fog!” „Ezredes úr! Ne bántsák a családomat, ők nem hibásak, hogy én a szocializmus útját választottam. Adják ide azt, amit alá kell írni, vállalom a börtönt, hiszen nemsokára úgyis meghalok, de ne bántsák a lányomat.” „Lássa, mi erre azt szoktuk mondani, hogy ingyen ette meg a szart. Már előbb is aláírhatta volna, mert társai már hamarabb aláírták.” Egy hét múlva, 1950. július első felében kivitték a belügyminisztérium pincéjéből Jilavára, a föld alatti börtönbe. Egyedül Márton Áron marad továbbra is a pincében. (Fodor Imre a fenti idézeteket a Domokos Pál Péter neve alatt Budapesten, 1989-ben megjelent Rendületlenül... Márton Áron Erdély püspöke című kötet 185-186. oldaláról idézte. A kötetet szerkesztő Hídvégi Máté — ahogyan erre Vincze Gábor a Székelyföld 1999 novemberi számában megjelent tanulmányában rámutatott - Lakatos István, hely és év nélkül legépelt önéletírásából - József Attila Tudományegyetem, Szeged, Társadalomelméleti és Kortörténeti Gyűjtemény, M[anuscriptu]m. 1617 - úgy vett át hosszú részleteket, hogy nem jelezte az idézetek forrását. „Az eljárást annál is inkább különösnek tartjuk, mivel Lakatos Istvánnak az volt a határozott kívánsága, amikor a nyolcvanas években kijuttatta Magyarországra a kéziratát, hogy mindaddig, amíg ő vagy Ceauşescu él, a visszaemlékezés nem publikálható...” Fodor Imre joggal idézhette, hiszen azóta Lakatos István visszaemlékezésének több részlete nyomtatásban is megjelent. ( T. Z.) Márton Áron püspök és társai koncepciós pere 1951. július 30-án kezdődött Márton Áron püspök és társai koncepciós pere a Bukaresti Katonai Törvényszéken. A bírósági tárgyalás titkos volt.