Hints Elek: A középkor orvostudománya (Marosvásárhely, 2018)
V. Rész. A késői középkor orvostudománya 1300-tól 1500-ig. A humanizmus kora
várra, hogy elkerülje a kellemetlen érintkezést és tárgyalást a főurakkal meg főpapokkal. A főurak hatalmának ellensúlyozására a nemességet erősítette meg. A nemesség jutalmazására rendeket alapított (például 1326-ban a Szent György-rendet). E században jöttek használatba a bárói és grófi címek. Akkor még az ország főtisztviselőit nevezték báróknak. A cím a hivatallal járt, és nem volt örökölhető. (A báróságot, mint örökölhető méltóságot II. Ulászló adományozta először. A legrégibb bárói diploma a Podmaniczky családé, amely 1506-ból kelt. A bárói méltóságra emelés nagyobb mértékben a Habsburgok alatt következett be.) A grófi cím régebbi, mint a bárói cím. Eredetileg hivatali állás volt, és viselője a különböző udvari ügyeket intézte. Később a grófság területet jelentett, és annak kinevezett vezetőjét hívták grófnak, de a cím nem volt örökölhető. Latinul comeseknek nevezték őket és róluk comitasnak azt a területet, amelyen a közigazgatási hatalmat gyakorolták. Hazánkban a grófi méltóság 1453-ban lett örökölhető. Első adományozása a Hunyadiak részére történt, akik a „besztercei gróf’ címet kapták. (A magyar grófi és bárói méltóságon kívül voltak hazánkban már régebben is idegen származású, idegen udvarokból jött grófok és bárók, elenyésző számban. Ezek azonban külföldi méltóságnak számítottak.) A török hódoltság megakadályozta a XV-XVI. században a magyar főnemesi rend kialakulását, ami csak a Budavár visszafoglalása utáni időkben valósult meg. A XIV. század nagy jelentőségű volt Magyarország történetében. A francia származású Anjouk alatt Magyarország - katonai hatalma, gazdasága, kereskedelme révén - az európai politika előterébe került, és mélyebben kapcsolódott bele az európai államközösségbe, sőt alattuk Magyarország az európai politikai élet központjába került. Az Anjouk kíséretében hazánkba jött olasz tudósok révén, de fokozottabb mértékben az olasz háborúk alatt, honfitársaink megismerték az olasz műveltséget, egyetemeket, ipart stb. Ezek hatására megindult hazánk városaiban az ipar és kereskedelem. A jobban kihasznált aranybányákból nyert aranyból verette Róbert Károly a magyar aranyforintot, mely évszázadokon át Európa legjobb értékmérője volt. E században fénykorát élte nálunk a feudalizmus és a lovagkor. Az építészet templom-, kolostor- és várkastélyépítésekkel foglalkozott. Nagy Lajos alatt fejezték be a Villard tervei szerint épült kassai dómot. Őalatta építették fel a Mátyás-templomot (részben) és másik 20 gótíves templomot. A máriacelli gyönyörű, gótíves templomot is Nagy Lajos építtette a sikeres török háborúk emlékére. A királyi palota már megvolt 1350-ben. Az akkori várak közül a diósgyőri maradt meg a legjobb állapotban. Emellett Lőcsei Pál az oltárdíszítésben ér el országos hírnevet, Kolozsvári György és Márton a Szent István-, a Szent László- és a prágai Szent György-szobrokkal megelőzik a nyugatot a szobrászatban. Az iparral és kereskedelemmel karöltve megerősödött a városi polgárság. A legtöbb szabad királyi városnak Nagy Lajos adta a kiváltságlevelet. A megerősödött és tekintélyessé vált polgári elem az elkövetkező időben megosztotta az egyházzal az 269