Makkai Gergely: Környezetünk védelmében a Marosvásárhelyi Rádióval (Marosvásárhely, 2010)
Miért állnak át a termelők az ökológiai gazdálkodásra? (Második rész)
Az ökogazdálkodás átállásának lassúságára elvileg két okot lehet felsorakoztatni. Egyik az úgynevezett technológiai kötöttség, a másik a jelenkori társadalmat jellemző pazarló fogyasztás. Technológiai kötöttségen azt értjük, amikor egy adott szükséglet kielégítésére a társadalom kiválaszt egy technológiai eljárást, és azt kiemelten támogatja. A támogatás eredményeként a szóban forgó technológia rövidesen egyeduralkodóvá válik, és mire kiderülnének az esetleges hátrányai, már széleskörűen elterjedt, és masszív társadalmi érdekek kötődnek a további fenntartásához. Ez történt az intenzív mezőgazdaság rendszerével is. Egy adott pillanatban jobbnak bizonyult eredményekben, mint az egyéb eljárások, ezért egyre szélesebb körben kezdték alkalmazni. Az iparszerű mezőgazdaság fenntartásához ma erős anyagi érdekek kötődnek. A változtatás elutasítása, megnehezítése leginkább a növényvédő és rovarirtó szereket gyártók, illetve az öntözőrendszerek kivitelezésére szakosodott cégek ellenlobbyjának köszönhető. Riporter: Miért említette az átállást lassító okok között a pazarló fogyasztást? Nem nehéz észrevenni, hogy az ökológiai termelés gyorsabb elterjedése ellen dolgozik a fogyasztás mértéktelen módja is. A jelenkor fogyasztói társadalmának állampolgára igényeinek minél teljesebb körű kielégítését tartja élete céljának. Ez nagyon jó célcsoportot biztosít az egyszer használatos, a drága és környezetszennyező csomagolásban forgalmazott és luxustermékeket gyártó cégeknek. Másként fogalmazva, a fogyasztás az ipari országok dogmájává vált. A túlhajszolt fogyasztás teherként nehezedik a környezetre. Hosszú távon ki kell dolgozni az etikus, fenntartható fogyasztást, amelynek célja, hogy az élet minőségét a fogyasztás menynyisége fölé helyezze, a vidék természeti erőforrásaival ésszerűen gazdálkodjon. 46