Makkai Gergely: Környezetünk védelmében a Marosvásárhelyi Rádióval (Marosvásárhely, 2010)

Miért állnak át a termelők az ökológiai gazdálkodásra? (Második rész)

Az ökogazdálkodás átállásának lassúságára elvileg két okot le­het felsorakoztatni. Egyik az úgynevezett technológiai kötött­ség, a másik a jelenkori társadalmat jellemző pazarló fogyasztás. Technológiai kötöttségen azt értjük, amikor egy adott szük­séglet kielégítésére a társadalom kiválaszt egy technológiai el­járást, és azt kiemelten támogatja. A támogatás eredményeként a szóban forgó technológia rövidesen egyeduralkodóvá válik, és mire kiderülnének az esetleges hátrányai, már széleskörűen elterjedt, és masszív társadalmi érdekek kötődnek a további fenntartásához. Ez történt az intenzív mezőgazdaság rendszerével is. Egy adott pillanatban jobbnak bizonyult eredményekben, mint az egyéb eljárások, ezért egyre szélesebb körben kezdték alkal­mazni. Az iparszerű mezőgazdaság fenntartásához ma erős anyagi érdekek kötődnek. A változtatás elutasítása, megnehezí­tése leginkább a növényvédő és rovarirtó szereket gyártók, il­letve az öntözőrendszerek kivitelezésére szakosodott cégek el­­lenlobbyjának köszönhető. Riporter: Miért említette az átállást lassító okok között a pazarló fogyasztást? Nem nehéz észrevenni, hogy az ökológiai termelés gyorsabb elterjedése ellen dolgozik a fogyasztás mértéktelen módja is. A jelenkor fogyasztói társadalmának állampolgára igényeinek minél teljesebb körű kielégítését tartja élete céljának. Ez nagyon jó célcsoportot biztosít az egyszer használatos, a drága és kör­nyezetszennyező csomagolásban forgalmazott és luxusterméke­ket gyártó cégeknek. Másként fogalmazva, a fogyasztás az ipari országok dogmájává vált. A túlhajszolt fogyasztás teherként nehezedik a környezetre. Hosszú távon ki kell dolgozni az etikus, fenntartható fogyasz­tást, amelynek célja, hogy az élet minőségét a fogyasztás meny­­nyisége fölé helyezze, a vidék természeti erőforrásaival ésszerű­en gazdálkodjon. 46

Next