Makkai Gergely: Környezetünk védelmében a Marosvásárhelyi Rádióval (Marosvásárhely, 2010)

Éghajlatváltozás és a vízgazdálkodás

kezdett árvízrendezési munkálatok viselkedéséből mára már leszűrhetjük, hogy ezen a téren egy dinamikus, az időjárási vál­tozásokra odafigyelő szemléletre van szükség. Mondom mind­ezt azért, mert az utóbbi évek megváltozott csapadékviszonyai - amikor néhány perc alatt egy egész havi vízmennyiség is hull­hat a vízgyűjtőre - egyre nagyobb árhullámokat keltenek. Ilyen körülmények között az árvízvédelemben a gátak folyamatos magasítása nem lehet az egyedüli megoldás. Felmerül a nagy­vizek lefolyásának gyorsítása, a lakatlan területekre irányított elárasztások, az árterületek mezőgazdasági-erdőgazdasági hasz­nosításának megváltoztatása, nagy kapacitású víztározók létesí­tése, ahol indokolt, a határokon átnyúló kapcsolatok erősítése. Az ilyen típusú megoldásokat nem valakik, hanem maguk az időjárási anomáliák vetik fel egyre sürgetőbben. Ilyen értelem­ben elegendő a közelmúlt árvizeire, talajcsuszamlásaira, helyi vízfolyások kiöntéseire, sárlavinákra, viharkárokra, vetési-ara­tási nehézségeire gondolni. Riporter: A mezőgazdaságra mi jelenti a legnagyobb veszélyt? A mezőgazdaságra a legnagyobb veszélyt a belvizek, az ár­vizek és az aszály képezi. A belvizek, a vizenyős területek első­sorban a mély fekvésű helyek jellemzői. Itt a magas talajvíz idé­zi elő a hosszú ideig pangó vizeket, amelyek megszüntetése ko­moly vízgazdálkodási és meliorációs feladat. Az utóbbi időben azonban ilyen szélsőséges talajvíz-gazdálkodási állapotok lej­tőkön is kialakulhatnak, melyek okait a gazdák pénztelenségé­ben, a kisbirtokosok felszereltségének, szakismereteinek hiányos­ságaiban kell keresnünk. Történik ugyanis, hogy az évtizedeken keresztül szakszerűtlenül végzett szántás eredményeként az eketalpnak nevezett, tömör réteg alakul ki a talajszerkezetben, ami egyben vízzáróként is működik. Ennek megszüntetésére az altalajlazítókat kellene alkalmazni, amelyek úgy a belvíz, mint az aszály ellen igen hatásos eszközök, és amelyeket újra kívána­tos lenne használatba venni. Rontott az agrár-vízgazdálkodáson 93

Next