Márton Áron: Miatyánk. Márton Áron hagyatéka 10. (Marosvásárhely, 2014)
Előszó
A beszédekben felhasznált szentírási idézeteket a Márton Áron idején használt alakban hagytuk. Célunk az volt, hogy ezáltal az olvasó is belekóstolhasson a régebbi fordítások archaikusabb magyar nyelvezetébe. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a kötetünkbe fölvett szövegek csak fogalmazványok, azokat a szerző nem tisztázta le, nem gépelte át.3 E gondolatokat az előadás során kiegészíthette, jobban megmódolhatta. Föltételezésünket nem tudjuk ellenőrizni, mert nem ismerjük a valóban előadott szövegeket. Mivel ezek maradtak fenn, csak ezeket tudjuk közreadni. Korábbi köteteinkben is jeleztük, hogy Márton Áronnak nehezen olvasható a kézírása - ráadásul egy szövegen belül is változik az írás képe: a tizedik jegyzetlap körül már fáradtabbak a vonások, több a meg nem fejtett szó. A megfejtés során előnyt jelent az, hogy két gyakorlott személy is átolvasta a kéziratot, így ha egyikünknek nem, talán a másikunknak sikerült. Olvasóink megértését és elnézését kérjük a feloldhatatlan szavak nagyobb számáért. A kézirat 'megfejtését' az is nehezítette, hogy Márton Áron - a beszédek összeállításakor - olvasmányélményeire is sűrűn hagyatkozott, így ismeretlen szavak vagy ritkán használt fogalmak, személynevek is előfordultak. E kötet beszédeit nem a teológiai traktátusokból vett idézetek színesítik, hanem az újságokból, regényekből vagy a mindennapi életből vett példák élénkítik. Olykor a legbanálisabb hírek is példaként szolgáltak nézetei kifejtéséhez. A példák néha naturalista elemeket is tartalmaznak, a nyers fogalmazás a figyelem megragadását, a mondanivaló alaposabb kifejtését szolgálta. 3 Itt jegyezzük meg, hogy a Joseph Ratzingertől fordított kötetének gépirata példásan elkészített munka volt. A könyv - Bevezetés a keresztény hit világába - sorozatunkon kívül jelent meg a Mentor Kiadónál, 2008-ban. 11