Makkai Gergely: Ökológiai gazdálkodás (Marosvásárhely, 2008)
1. Az ökológiai gazdálkodás fogalma
olyan környezetkímélő és megújító, különleges minőségű és teljes körű mező-, erdő- és tájgazdálkodást, élelmiszertermelést, valamint vidékfejlesztést jelent, amely a szigorú előírások (EU Tanácsi Rendeletek, IFOAM-szabványok1, nemzeti jogszabályok) keretei között, különleges ellenőrzés és minősítés mellett, valamint aktív környezetés egészségvédelem és életforma-változtatás igényével folyik.” [93] Az egészséges és biztonságos élelmiszerek megtermelésében betöltött szerepére két meghatározás is rávilágít. Egyik a Kissné B. E. értelmezése, amely szerint: „Az ökológiai mezőgazdaság a föld, a növények, az állatok és az ember harmonikus együttműködésén alapul. Fő célja - az élelmiszerek előállítása amellett - a természetes körforgás fenntartása. E termesztési mód céljaiban tudatosan nem törekszik a legnagyobb hozamok és teljesítmények elérésére, hanem a lehető leginkább környezetkímélő módszerekkel biológiailag nagy értékű, egészséges élelmiszerek előállítására.” [79] A másik, a Járási Éva [74] által idézett Sárközy-féle definíció: „Az öko- (vagy bio-) gazdálkodás a természetidegen anyagok felhasználása nélkül állítja elő termékeit.” Olyan fenntartható, változatos, kiegyenlített, környezetmegóvó - egyúttal jövedelmező! - rendszerek létrehozását szorgalmazza, amelyek értékes, egészséges táplálékot állítanak elő. Az ökológiai gazdálkodás egyre bővülő társadalmi elfogadottsága és gyarapodó gazdasági szerepe újabb di menziókat adott a meghatározásokhoz. Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága a Codex Alimentarius2 felfogásából indul ki, és az ökológiai gazdálkodást úgy határozza meg, mint egy „holisztikus termelési-gazdálkodási rendszer (a növénytermelésben és az állattenyésztésben), amelyik a nem mezőgazdasági eredetű ráfordításokkal szemben a természetes eljárásokat részesíti előnyben. Ez úgy valósul meg, hogy - ahol csak lehetséges - talajművelési, biológiai és mechanikai módszereket alkalmaznak a szintetikus anyagok helyett”. [32] A holisztikus (átfogó jellegű) gazdálkodási-termelési szerep továbbgondolása található meg az Európa Tanács 834/2007/EK Rendeletében is. A jogszabály már nem is ökológiai gazdálkodásról, hanem egyenesen ökológiai termelésről beszél, aminek az a magyarázata, hogy az Európai Unió egy egységes gazdasági-politikai-társadalmi rendszer lévén sajátos terminológiát használ. A meghatározás szövegéből viszont kitűnik, hogy a két fogalom, vagyis az ökológiai gazdálkodás és az ökológiai termelés fedi egymást. Tehát az EU 2009. január elsejével életbe lépett új ökorendelete értelmében „Az ökológiai termelés egy gazdaságirányításból és élelmiszertermelésből álló átfogó rendszer, amely ötvözi a legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat, a magas szintű biodiverzitást, a természeti erőforrások megőrzését, a magas szintű állatjólléti szabványok alkalmazását és a bizonyos fogyasztók természetes anyagok és eljárások 1 International Federation of Organic Agricultural Movements magyarul: Organikus Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége 2 A FAO és WHO által közösen 1963-ban kidolgozott Élelmiszerkönyv 13