Szakács Réka: A testidomár. Novellák (Marosvásárhely, 2020)
Különös meglátása lehet egy elmeorvosnak a világról és az ebben cikázó jelenségekről, főleg, ha ezeket a víziókat novellák formájában le is tudja papírra vetíteni. Az élet egy part, ami meredek vagy lankás, stabil vagy ingoványos, benépesedett vagy kihalt, dagály- vagy apálykori. Lényegében egy jelentősége van, hogy miként sétál át vagy bele ebbe a partba az ember, miként éli ezt meg és milyen lábnyomot hagy maga után. Ezek a történetek mind ebből az élményből születtek, s azon a keskeny és homokos mezsgyén játszódnak, ami hol a földé, hol a vízé, a mindig változékony, az épben is sérült és a betegben is ép emberi elme partvonalán. Ezen a sávon közlekednek a kötet szereplői is. Mindeniknek megvan a saját kis története, amelyek egy másik dimenzióba repítik az olvasót még akkor is, ha úgy véli, ismeri ezeket az embereket, hallott már róluk, látta már őket valahol.